Tavaly áprilisban a munka miatt folyamatosan utazó Tom Stuckar lett a világ leggyakrabban utazója, aki 14 év alatt közel 30 millió repülőkilométert futott le. Ez sok idő a levegőben.
A sok megnézett film és a repülései során elfogyasztott étel-ital mellett elég sok sugárzás is felhalmozódott benne. Ez körülbelül 1000 mellkasröntgennek felel meg. Azonban milyen kockázatokkal jár ez egészségünkre?
Feltételezhetjük, hogy a leggyakrabban utazók sugárdózisa a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokról érkezik testszkennereikkel és poggyászröntgeneikkel, de ez nem így van. Az utasokat ezekből a biztonsági eljárásokból származó sugárdózisok elhanyagolják.
A légi közlekedésben a fő sugárforrás maga a repülés. Ennek az az oka, hogy nagy magasságban a légréteg elvékonyodik. Minél magasabbra megyünk, annál kevesebb gázmolekula jut egy tértérfogatra.
A vékonyabb levegőréteg kevesebb molekulát jelent a „bejövő” kozmikus sugarak – a világűr sugárzásának – eltérítéséhez. Kisebb légköri védelem mellett ennek megfelelően nagyobb a sugárzásnak való kitettség.
A helyzet a legsúlyosabb azoknál az űrhajósoknál, akik e sugárvédelem nélkül, a Föld légkörén kívül utaznak. Ezért ők rendelkeznek a legnagyobb sugárzással.
A túl hosszú ideig tartó űrben tartózkodás a szürkehályog, a rák és a szívbetegség kockázatát hordozza magában, amikor az űrhajósok visszatérnek a Földre.