A mágnesek mindig is a kíváncsiság és a csoda forrásai voltak. Tudta azonban, hogy nem minden fémet vonz a mágnes? Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy melyek azok a fémek, amelyek nem „megragadnak” egy mágnest, és hogyan működnek a mágnesesség elvei ebben az összefüggésben.
Mágnesek és fémek
A mágnesek, mint fémdarabok, egyedülálló képességgel bírnak más fémeket vonzani. Ez a jelenség a mágnesesség elvén és a mágneses pólusok jelenlétén alapul. De nem minden fém közömbös ezzel a mágikus hatással szemben.
Fémek, mint pl édesem, alumínium, Arany, sárgaréz, ezüst és vezet diamágnesesek és nem mutatnak mágneses tulajdonságokat. Ez szerkezetüknek és gyenge mágneses szuszceptibilitásuknak köszönhető.
Mágneses fémek – kobalt, vas, nikkel:
Az összes fém közül a nikkel és a vas azok, amelyek a legerősebb mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek. Gyenge mágnesesség jellemzi őket, és más fémeket is tartalmaznak, mint például a sárgaréz és az alumínium.
A mágnesek működési elve az anyagok atomi szerkezetével kapcsolatos. A mágnesnek északi és déli pólusa van, amelyek mágneses teret hoznak létre. A mágnesességnek kitett anyagok atomjai úgy vannak elrendezve, hogy a mágneses erők egy irányba irányuljanak.
Fémek, amelyek vonzzák a mágneseket
A ferromágneses fémeket, például a kobaltot, a vasat, a nikkelt, a mangánt, a lodestone-t és a gadolíniumot mágnesek vonzzák. Több milliárd atomról van szó, amelyek mágneses tulajdonságai lehetővé teszik a mágnesek tapadását hozzájuk.
A mágnesesség és a fémek izgalmas kapcsolatot alkotnak, amely a mágnesesség elvein keresztül tárul fel. Míg a diamágneses fémek, például a réz és az alumínium érzéketlenek maradnak a mágnesekre, a ferromágneses fémek, mint a vas és a nikkel, rejtélyt és érdekességet hoznak a természeti erők ebbe a varázslatos világába. Tehát ha valaha is elgondolkozott már azon, hogy a mágnesek miért nem tapadnak meg minden fémhez, a válasz az atomjaik titokzatos tulajdonságaiban és szerkezetében rejlik.
