Site icon Kirsche

Apróságok a csokoládéval kapcsolatban. Mióta fogyasztják az emberek és milyen előnyei vannak

Fedezzen fel érdekes tényeket és érdekességeket a csokoládéval kapcsolatban:

A csokoládéról

A csokoládé a Theobroma cacao terméséből készül, egy trópusi fa, amelynek neve görögül „istenek táplálékát” jelenti.

A Theobroma kakaófák Dél-Amerika Amazonas és Orinoco folyók medencéjében honosak. A fák széles körben elterjedtek Mexikó délkeleti részétől az Amazonas folyóig. Meleg és párás területeken, az Egyenlítőtől körülbelül 20 fokos helyen fejlődnek. A csokoládé népszerűségének terjedésével a termelők más régiókban is termesztettek kakaót, például Nyugat-Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában. Ma Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, Indonézia és Brazília adja a világ kakaótermelésének 79%-át.

Kakaó

Mi az a csokoládé és hogyan készül?

A kakaóbabot kézzel takarítják be, mivel a gépek károsíthatják a fákat. A dolgozók eltávolítják a hüvelyeket, amelyek éretten narancssárgák, és egy machetével kinyitják. A magvakat nagy erjesztőtálcákba helyezik, amelyeket egymásra raknak, és banánlevéllel borítják, ahol két-hét napig hagyják őket. Az erjesztés a csokoládé ízét hozza létre. Ezenkívül elpusztítja a mag embrióját, megakadályozva a nem kívánt csírázást, és a fehér pép leesését okozza a magról.

Az erjedés után a babot napos felületeken szárítják. A dolgozók naponta többször megfordítják három-öt napig, hogy teljesen megszáradjanak. A hüvelyek gyorsabban száradnak a forgószárítókban, de a napon szárított hüvelyek íze a legjobb.

A babot ezután a csokoládégyárba viszik, ahol megtisztítják és eltávolítják a törmeléket. Nagy, forgó kemencékben sütik. A pörkölés kivonja az aromát, és eltávolítja a babot a héjból. A sült hüvely egy gépbe kerül, amely széttöri a magokat és eltávolítja a héjat. A gabona fennmaradó részét csúcsnak nevezik.

Ezután a tablettákat megőrlik. Ez a folyamat egy sűrű pasztát eredményez, amelyet csokoládé likőrnek neveznek. A likőr nem tartalmaz alkoholt.

Ebben a szakaszban meghatározzák az előállított csokoládé típusát. Az összetevők azok, amik megkülönböztetik a finom csokoládét az átlagos minőségtől. A jó minőségű „finom csokoládé” csak kakaósütet, kakaóvajat (opcionális), cukrot, lecitint, vaníliát (opcionális) és esetleg szilárd tejzsírt tartalmaz. Később további ízesítőket vagy összetevőket, például dióféléket adhatunk hozzá.

A csokoládé fajtái

Amikor megjelent a csokoládé

A tudósok azon vitatkoznak, hogy az emberek mióta fogyasztanak kakaóbabot. A csokoládé története legalább 2000 évre nyúlik vissza. Mi több, Sophie és Michael Coe történészek, a The True History of Chocolate szerzői azt sugallják, hogy ez évezredekre nyúlik vissza. Maga a szó az azték „xocoatl” szóra vezethető vissza, amely a kakaóbabból készült keserű ital neve. Így fogyasztották a csokoládét egészen addig, amíg a spanyol hódítók Közép-Amerikába nem érkeztek – írja a livescience.com.

Latin-Amerikában számos prekolumbusz előtti társadalomban a kakaóbabot fizetőeszközként használták. A maják és aztékok azt hitték, hogy a hüvelynek misztikus tulajdonságai vannak, és fontos rituálék során használták. Amikor a spanyolok megérkeztek, megjelent az édesített csokoládé. A legenda szerint Montezuma azték király keserű kakaóitalt adott Hernán Cortés konkvisztádornak, ami szerinte undorító volt. De Cortés emberei nádcukrot és mézet adtak hozzá, és visszavitték Spanyolországba, ahol gyorsan népszerűvé vált.

A csokoládé a gazdag európaiak divatos itala volt az egész 18. században. Az ipari forradalom lehetővé tette a csokoládé tömeggyártását, és elkényezteti a tömegeket. A népszerűség a kakaófa ültetvények kialakulásához vezetett.

Az évek múlásával a kis- és nagytermelők csokoládéfőzetei egyre innovatívabbá váltak. 2017 szeptemberében a svájci Barry Callebaut cég bemutatta a rubin csokoládét. A rubin bizonyos vegyületek kakaóbabból történő elkülönítéséből származik. Ez a módosított feldolgozási technikával együtt rózsás rózsaszín csokoládét eredményez, amelynek édes, de fanyar bogyós íze van, és nincs hagyományos csokoládé íze – írja a The Sydney Morning Herald. A többi színes csokoládét fehér csokoládéból készítik színezékkel.

A csokoládé előnyei

Az étcsokoládé minden diétába bekerüljön, a minőségi termék titka pedig a benne található legmagasabb kakaótartalom.

Tele van tápanyagokkal, amelyek pozitív hatással vannak a szervezet egészségére. A kakaófa magjából készült, ez az egyik legjobb antioxidáns forrás a bolygón. Tanulmányok szerint javíthatja az egészséget és csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

Megfelelő mennyiségű oldható rostot tartalmaz, és tele van ásványi anyagokkal.

100 gramm 70-85% kakaótartalmú étcsokoládé tartalma:

  • 11 gramm rost
  • A napi vasszükséglet 67%-a
  • A napi magnéziumszükséglet 58%-a
  • A napi rézszükséglet 89%-a
  • A napi mangánszükséglet 98%-a
  • Magas a kálium-, foszfor-, cink- és szeléntartalma is.

Természetesen 100 gramm elég nagy mennyiség, és nem olyasmi, amit napi rendszerességgel kellene fogyasztani. Mindezek a tápanyagok 600 kalóriát és mérsékelt mennyiségű cukrot is tartalmaznak. Emiatt az étcsokoládét a legjobb mértékkel fogyasztani.

A kakaó és az étcsokoládé zsírsavprofilja is kiváló. A zsírok többnyire telítettek és egyszeresen telítetlenek, kis mennyiségű többszörösen telítetlen zsírok. Olyan stimulánsokat is tartalmaz, mint a koffein és a teobromin, de nem valószínű, hogy ébren tartana éjszaka, mert a koffein mennyisége nagyon alacsony a kávéhoz képest.

Fedezze fel további előnyeit

Apróságok a csokoládéval kapcsolatban

  • Egy kilogramm csokoládé elkészítéséhez 400 kakaóbab szükséges.
  • Minden kakaófa körülbelül 2500 babot termel.
  • Az eddigi kutatások alátámasztják, hogy a csokoládé a kiegyensúlyozott, szív-egészséges étrend és életmód részeként is fogyasztható.
  • A tejcsokoládé átlagos adagja körülbelül ugyanannyi koffeint tartalmaz, mint egy csésze koffeinmentes kávé.
  • Mivel a kakaófák olyan kényesek, a gazdálkodók évente átlagosan termésük 30 százalékát veszítik el.
  • Tanulmányok kimutatták, hogy a csokoládéban található egyik fő telített zsír nem emeli a koleszterinszintet, mint a többi kemény zsír, vagyis mértékkel fogyasztható.
  • Nyugat-Afrikában körülbelül 1,5 millió kakaófarm működik.
  • A fát kézzel, kis családi gazdaságokban termesztik.
  • A kakaólevelek 90 fokkal mozoghatnak, vízszintesről függőlegesre, hogy elkapják a napot és megvédjék a fiatalabb leveleket.
  • Egyes kakaófák több mint 200 évesek, de a legtöbb csak az első 25 évében termel piacképes kakaóbabot.
  • Egy nyugat-afrikai kakaófarm átlagos mérete 7-10 hektár.
  • Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaótermelője, amely a világ kínálatának körülbelül 40%-át adja.
  • Az ipar és a partnerek – köztük alapítványok és kormányok – által támogatott programok révén a gazdálkodók most 20–55%-kal többet keresnek terményeikből.
  • A legtöbb kakaófarm nem a csokoládégyártó cégek tulajdonában van.
  • Egy adag csokoládé elkészítése két-négy napig tart.
  • A csokoládé két gombóc kakaóvajat tartalmaz – a hüvelyben lévő természetes mennyiséget, valamint egy további gombóc a krémességét.
  • A pezsgő és a habzóborok túl savasak ahhoz, hogy jól párosuljanak tejjel vagy étcsokoládéval. Próbáljon meg párosítani egy édes habzóbort fehér csokoládéval és vörösbort feketével.
  • Ez a desszert megbetegítheti a kutyákat és a macskákat.
  • A gazdálkodónak négy-öt évet kell várnia, hogy a kakaófa megtermesse az első babszemét.
Exit mobile version