Ez a kiadvány arról ad tájékoztatást, hogy mikor kell vetni a paradicsomot, mikor kell hajtatni, és egyéb hasznos tanácsokat ad a paradicsomtermesztéshez.
Mikor kell vetni
Akár február végén is elkezdhetjük, de ebben az esetben a palántákat extra fényben kell tartani, majd fűtött üvegházban kell nevelni. A házi (ablakpárkányos) paradicsomot március közepe és április eleje között kell elvetni. Azonban még a májusban szabadföldbe vetett paradicsom is képes némi termést hozni.
A palánták márciusban sokkal gyorsabban nőnek, mint februárban. És így tovább egészen nyárig: minél később vetjük őket, annál jobban „rohannak”. A növények a nappalok hosszára reagálnak, ezért nincs előnye a túlzott sietségnek. De nem jó ötlet a túl késői vetés sem. Januárban vagy akár februárban nincs értelme paradicsomot vetni: a nappalok nagyon rövidek, kevés a napsütés, így a növények szenvednek, megduzzadnak és legyengülnek. Az optimális vetési idő az, amikor elegendő fény van.
A nap hosszától csak egyféleképpen lehet függetleníteni: mesterséges megvilágítással. Fontos: a mesterséges világítást felhős napokon és esténként be kell kapcsolni. Minél hosszabb a nap, annál gyorsabban fejlődnek a növények. Ha napi 14 órán át tartjuk bekapcsolva a lámpákat, akkor 4-5 hétbe telik, mire a paradicsom virágbimbókat hoz. Természetesen a megfelelő hőmérsékletet is fenn kell tartani.
Ültetés
A paradicsom csírázása körülbelül egy hétig tart. A csírázás felgyorsul, ha a magok megduzzadnak. A palántáknak 60-70 napra van szükségük, ezért ha fűtetlen üvegházban szeretnénk termeszteni, akkor március végétől, de legalábbis közepétől kell elvetni őket. Ha későbbi paradicsomtermést szeretne, több vetés ajánlott.
Február végén vagy március elején a középkorai vagy középkésői fajták paradicsomát üveggel vagy vastag polietilénnel fedett, fűtött üvegházakba vethetjük.
Ha a paradicsomot fűtetlen üvegházban termesztjük, akkor később, március második felében vetjük. Legkésőbb április elején lehet paradicsomot vetni.
A magokat szobahőmérsékletű komposztba vagy vásárolt, magvetésre alkalmas szubsztrátumba vetheti. Egyesek dobozokat használnak, mások préselt tőzegtáblákat választanak. Ezek azért kényelmesek, mert a palántákat később nagyobb edényekbe lehet átültetni anélkül, hogy a gyökerek megsérülnének.
A kis ládákba vetett üvegházi zöldségek nem foglalnak sok helyet, de sűrűn csíráznak, így a palánták egymással versengve nagyon gyorsan duzzadni kezdenek.
Hőmérséklet
A ládákat nagyon melegen, 20-25 Celsius-fokon kell tartani, amíg a palánták ki nem csíráznak. A magokat eleinte fóliával is le lehet fedni, majd csírázás után eltávolítani. A palántaneveléshez szükséges megfelelő feltételeket speciális faiskolákban találjuk meg, amelyek minden kertészeti boltban kaphatók.
Miután a palánták kicsíráztak, érdemes 5-7 napig hűvösebb hőmérsékleten (nappal 13-16 fok, éjszaka 8-10 fok) tartani őket. A hűvösebb helyiség lassítja a növekedést, erősíti a gyökereket és keményíti a palántákat.
Ezt követően melegebb helyiségben tárolhatók. Az ajánlott hőmérséklet nappal 20-22 fok, éjszaka pedig 15-17 fok. A nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbség gyorsabb vegetatív növekedést és későbbi virágképződést eredményez.
Azok az amatőrök, akik szobai ablakpárkányon nevelik palántáikat, csak az ablakok kinyitásával tudják a hőmérsékletet beállítani. Ezért ügyelni kell a huzat elkerülésére, amely – mint minden más élő szervezetet – megbetegítheti őket.
Átültetés üvegházba
A paradicsomot akkor lehet átültetni az üvegházba, ha a napi átlaghőmérséklet 4-5 napon keresztül 8 fok felett van. Ha ezek a napok leteltek, nyugodtan átültetheti a palántákat fűtetlen üvegházba, és a paradicsompalánták növekedésnek indulnak. De ne feledje: a paradicsompalánták lassan elkezdenek elpusztulni, ha a levegő hőmérséklete csökken.
Érdemes megjegyezni, hogy minél nagyobb a polietilénnel borított terület, annál kevésbé befolyásolja a fagy a növények sorsát, így korábban ültethetjük őket az üvegházba és később a palántákat.
A palántákat az átültetés előtt fokozatosan akklimatizálni kell az új körülményekhez. A keményedésnek 3-4 napot kell igénybe vennie. Az első napon a növényeket rövid időre, 10-15 percre, a második napon 30-45 percre, a harmadik napon 1,5-2 órára, majd akár fél napra is ki kell vinni a szabadba vagy az üvegházba.
Fontos, hogy a paradicsom ne legyen késői helyen, vagy ami még rosszabb, huzatban. Keményedés után a paradicsomhajtások nem félnek a naptól, és elviselik a hőmérséklet-ingadozást.
A paradicsomot kora reggel vagy este, napnyugta után kell elültetni. Egyes kertészek azt javasolják, hogy ültetés előtt a daikon gyökerét a tárolóedényből kiszedett gyökeret áztassuk be folyékony agyagpürébe. Ezt a pürét a következőképpen készítsük el: 1 rész agyagot, 1 rész kovászos trágyát és 10 rész vizet keverjünk jól össze. Az agyagpürébe nem áztatott palánták állítólag gyorsan fejlődnek, és hosszabb ideig tart a meghonosodásuk.
A gödrök legyenek hosszúkásak és sekélyek. Nagyon hasznos, ha az aljára egy kis szalmafonatot helyezünk, amelyet vízbe vagy műtrágyaoldatba áztatunk. A nagyra nőtt palántákat úgy helyezzük a gödrökbe, hogy a tetejük észak felé nézzen, mivel déli fekvésben, a nap felé fordulva jobban elnyúlnak. Ne hajlítsa felfelé a tetejüket, mert könnyen eltörik.
Ha a gödröket nem nedvesítettük meg megfelelően, az átültetett palánták hervadni kezdhetnek. A palánták akkor is hervadni kezdhetnek, ha a csupasz gyökerek túl sokáig voltak a levegőn.
Ültetés előtt ne trágyázza a talajt friss trágyával. A friss trágyától a paradicsom levelei elhervadnak, és a növény akár el is pusztulhat. Ez azért történik, mert a növényt a friss trágyában lévő ammónia a gyökereken keresztül megmérgezi. Ne feledje, hogy csak a túlfolyó trágya alkalmas a paradicsom számára.
Szöveg: Norvydas Valatka
