Az Irán elleni amerikai és izraeli támadás utáni olajár-emelkedés valószínűleg literenként két-öt centtel emeli az üzemanyagárakat a következő napokban. Erre Matej Bajzík, az XTB elemzője hívta fel a figyelmet. Az olaj ára mintegy 10%-kal ugrott fel a 80 USD-s (67,76 eurós) hordónkénti (159 literes) szintre, és további áremelkedés 100 USD/hordó szintig lehetséges.
„A pénzügyi piacok már nemcsak a feszültséget értékelik, hanem elkezdték számolni a valós geopolitikai kockázattal és egy szélesebb körű katonai konfliktus lehetőségével” – mondta Bajzík. Az olajárak emelkedése a piac reakciója az ellátás potenciális veszélyére, különös tekintettel a Hormuzi-szoros stratégiai fontosságára. „Bár Irán hivatalosan még nem zárta el a szorost, az olajszállítás részben korlátozott, mivel egyes vállalatok a fokozott biztonsági kockázat miatt nem szívesen küldenek tankereket a térségbe” – tette hozzá.
Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője emlékeztetett arra, hogy Irán a világ egyik olajtermelője, amikor tavaly napi mintegy 1,6 millió hordót exportált, amivel a világ nyolcadik legnagyobb exportőre lett. Az iráni ellenőrzés alatt álló Hormuzi-szoros jelentősége abban rejlik, hogy a világ folyékony kőolaj- és LNG-fogyasztásának akár egyötöde is áthalad rajta, ami naponta több mint 20 millió hordó. Ez megmutatkozott a földgáz árában is, amely negyedével emelkedett, és átlépte a 40 eurós megawattóránkénti küszöböt.
A megnövekedett feszültség jelentősen befolyásolta az arany árfolyamát is. Ezzel unciánként 5400 dollár körülire taszította az árat. Ellenkezőleg, az ezüst alig reagált, és unciánként 95 dollár körüli árat tart, ami Bajzík szerint a tőke eltolódását jelzi a hagyományos biztonságos menedékek felé, nem pedig a nemesfémek teljes szegmensére.
Az elemző felhívta a figyelmet az euró és a dollár árfolyamának helyzetére, ahol a dollár erősödik, az árfolyam pedig az 1,17-es szint körül mozog. Szerinte ez egy viszonylag paradox fejlemény, hiszen korábban a dollár gyengülésével reagált az USA hasonló geopolitikai akcióira. Jelenleg azonban a biztonságos kikötő effektus érvényesül. A megnövekedett bizonytalanság idején a befektetők visszahelyezik a tőkét az amerikai eszközökbe, ami támogatja a dollár iránti keresletet. „Úgy tűnik tehát, hogy a piac jelenleg inkább a globális kockázatkerülést veszi figyelembe, mint magát a politikai tényezőt az amerikai valutával kapcsolatban” – tette hozzá Bajzík.