Akut hörghurut általában az alsó légúti vírusfertőzéseknek köszönhető, beleértve az A és B influenzát, a parainfluenza vírusokat, a légúti syncytialis vírust és a humán metapneumovírust. Egyéb tényezők lehetnek a felső légúti fertőzések, amelyeket rhinovírusok, koronavírusok és adenovírusok okoznak. Az akut hörghurut leggyakoribb oka az influenza, sokkal kisebb százalékban az akut hörghurut okoz bakteriális fertőzést. Leggyakrabban krónikus bronchitis alakul ki dohányosok. A dohányfüstnek való passzív expozíció szintén hozzájárulhat a krónikus hörghurut kialakulásához.
Egyéb kiváltó tényezők közé tartozik a szennyezett beltéri vagy kültéri levegőnek való kitettség, a por jelenléte a munkakörülmények között vagy az irritáló vegyi anyagoknak való kitettség. Krónikus hörghurut olyan betegeknél is kialakulhat, akiknek a kórelőzményében visszatérő tüdőfertőzés vagy fokozott reaktivitás szerepel. légutak. A krónikus hörghurut súlyosbodását általában influenza, parainfluenza vírus, koronavírus vagy rhinovírus fertőzések kísérik. A szálló por és az ózon fokozott légszennyezettsége szintén a súlyosbodást okozza.
A krónikus hörghurut kóros jellemzője a légáramlás korlátozása, aminek következtében a gyulladást és a fokozott nyálkatermelés a nagy légutakban. A kórfolyamat akkor kezdődik, amikor a légutak károsodása a légúti hám gyulladásához és átalakulásához vezet, ami nyálka túlzott elválasztást, légúti elzáródást és a baktériumok megtelepedésére való fokozott érzékenységet okoz. A kórokozó baktériumok jelenléte tüdő a krónikus hörghurut súlyosbodásának gyakori oka, és összefüggésbe hozható a betegség progressziójával is. Folyamatos ciklus következik, amelyben gyulladás és fertőzés további hámkárosodáshoz vezethet, amely hosszan tartó gyulladást okoz, és a légutak átalakulásához vezet.
A krónikus hörghurut ismételt expozíció esetén alakul ki dohányfüst, környezeti irritáló anyagok és/vagy légúti fertőzések károsítják a nagy légutakat.
A légúti lumenben és a hámban lévő gyulladásos sejtek közvetítőket bocsátanak ki, amelyek szabályozzák a légúti gyulladást és a krónikus hörghurutra jellemző átalakulást.
Az akut bronchitis kezdeti akut fázisa 1-5 napon belül olyan tünetekkel kezdődik, mint a láz, rossz közérzet és izomfájdalmak. Ezek a megnyilvánulások az expresszió mértékét és időtartamát tekintve változóak, és a fertőző ágens természetétől függenek. Például a rhinovírus fertőzés gyakran nem okoz tüneteket, vagy kisebb tünetek kialakulásához vezet, míg az influenza és a parainfluenza vírusok okozzák a legsúlyosabb és leghosszabb ideig tartó tüneteket. Az akut bronchitis elhúzódó szakasza 1-3 hétig tart, és magában foglalja köhögésfokozott felszabadulása a köpet és jelenléte zihálás.
Az akut bronchitist a felső légúti fertőzésektől a köhögés, a köpet és a zihálás különbözteti meg. Az akut hörghurut jelei és tünetei abban különböznek a tüdőgyulladás tüneteitől, hogy a tüdőgyulladást a ziháláson kívül az életfunkciók növekedése is jellemzi – pulzusszám >100 ütés/perc, légzésszám >24 légzés/perc és hőmérséklet >38 °C.
A krónikus bronchitis egy megnyilvánulása krónikus obstruktív tüdőbetegség – COPD, amely köhögéssel és köpetürítéssel jár, sípoló légzéssel vagy anélkül, amely 2 egymást követő évben legalább 3 hónapig tart. Leggyakrabban abban nyilvánul meg dohányosok 40 éves kor felett, és olyan súlyosbodással jár, amelyben köhögés, sípoló légzés és köpettermelés fokozódik. A krónikus bronchitisben szenvedő betegeknél fokozott a tüdőgyulladás és mások kialakulásának kockázata légúti fertőzések. Jelentős légzési nehézség közben gyakorlat nyugalmi állapotban is megfigyelhető a betegség előrehaladtával 60-70 éves kor elérésekor.
Referenciák:
