Az alagsorban lévő nedvesség komoly veszélyt jelent minden magánház számára. Hosszan tartó esőzések után sok tulajdonos tócsákat talál a padlón és megnövekedett páratartalmat, ami az alap vízszigetelésével kapcsolatos problémákra utal. A nedvesség tönkreteszi a betonszerkezeteket, penészképződést vált ki, és fokozatosan csökkenti az épület alapozásának teherbíró képességét. E probléma figyelmen kívül hagyása költséges javításokhoz vezet, sőt az egész épület épségét is veszélyezteti.

Számos bevált technológia létezik, amelyek megbízhatóan megvédik az alapot a talaj- és felszíni vizek behatolásától. Ezen módszerek helyes alkalmazása biztosítja a szerkezet tartósságát és kényelmes mikroklímát az alagsorban.
1. A probléma leggyakoribb megoldásának az alapítvány speciális vegyületekkel történő külső kezelése tekinthető. A folyékony gumi masztixokat több rétegben közvetlenül a falak föld alatti részére hordják fel, áthatolhatatlan akadályt képezve a nedvességgel szemben. A munka megkezdése előtt a felületet alaposan meg kell tisztítani a szennyeződésektől és a régi bevonatoktól. Az anyagok minősége kritikus szerepet játszik – a masztix megtakarítása a védőréteg gyors megsemmisüléséhez vezet. A kompozíció felhordásakor fontos betartani a hőmérsékleti rendszert, mivel alacsony hőmérsékleten az anyag nem képez egységes filmet.
2. Ha az alap külső oldalához nehéz hozzáférni, belső vízszigetelést kell alkalmazni. A behatoló vegyületeket és a polimer-cement keverékeket ecsettel vagy hengerrel kell felhordani egy korábban előkészített felületre. A falakat megtisztítják a portól és a laza részecskéktől, és alapozóval kezelik a tapadás javítása érdekében. A munkát csak száraz időben végezzük, hogy megakadályozzuk a védőkészítmény nedvességgel való hígulását. Bár az eljárás munkaigényes, az eredmény hosszú éveken át megbízható védelmet nyújt a nedvesség ellen.
3. A megfelelően kialakított vakterület hatékonyan távolítja el a csapadékot a ház aljáról. A betonesztrich az épülethez képest kb. 5 fokos lejtéssel készül, ami biztosítja a víz szabad áramlását. A szerkezet kiszámításakor figyelembe veszik a tető túlnyúlásának szélességét és a talaj típusát a helyszínen. A vak területhez vízálló betont használnak, amely ellenáll a fagyási ciklusoknak. A rendszeres karbantartás magában foglalja a levelek, törmelék és hó eltávolítását, amelyek zavarják a víz áramlását és további terhelést okoznak a felületen.
4. A vízelvezető rendszer átfogó megoldást jelent a magas talajvízszintű területeken. A perforált csöveket körülbelül 70 cm mély árokban helyezik el az épület kerülete mentén, 3 cm lejtéssel minden méter hosszúságban. A csöveket kavics borítja, amely szűrőrétegként szolgál és megakadályozza a lyukak iszaposodását. A telepítés során fontos a csövek számának és mélységének helyes kiszámítása a helyszín geológiai viszonyaitól függően. A csövek körüli talajt gondosan tömörítik, az összegyűjtött vizet vízelvezető kútba vagy csapadéklefolyóba vezetik.
5. A vízszigetelő membránt az építési szakaszban kell felszerelni, és a betonozás előtt az előkészített alapra kell fektetni. A talaj felszínét kiegyenlítjük, eltávolítjuk az éles köveket és gyökereket, amelyek károsíthatják a fóliát. A membránlapok átfedésben vannak, és a varratokat speciális szalaggal lezárják. Az utólagos munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a védőréteget ne szúrja át erősítéssel vagy szerszámokkal. Ez a módszer megelőző védelmet biztosít, és szükségtelenné teszi a már megépített alapok költséges vízszigetelését.
6. A terület feltöltését olyan alacsonyan fekvő területeken alkalmazzák, ahol az épület a talajvíz szintje alatt található. A homok-kavics keveréket a ház köré öntik, mesterséges magasságot hozva létre, és megváltoztatják a víz áramlási irányát. A réteg vastagsága a magasságkülönbségtől és a talaj típusától függ a területen. A kitöltés rétegenként történik, minden réteget vibrációs lemezzel vagy hengerrel tömörítve. Ez a módszer hatékony egy vízelvezető rendszerrel és kiváló minőségű vakterülettel kombinálva, többszintű védelmet biztosítva a nedvesség ellen.
Az alapok vízszigetelésének integrált megközelítése adja a legjobb eredményt. A több védelmi módszer kombinációja figyelembe veszi az adott helyszín sajátosságait és a régió éghajlati viszonyait. A megfelelően elvégzett vízszigetelés szárazon tartja a pincéket, megakadályozza a beton károsodását és meghosszabbítja az egész épület élettartamát. A konkrét technológia kiválasztása a költségvetéstől, az alap rendelkezésre állásától és a helyszín geológiai jellemzőitől függ.
