A szélsőséges hőség nem tesz jót az alvásnak, és fennáll annak a veszélye, hogy a klímaváltozás miatt egyre többen szenvednek alváshiánytól – jelentette az AFP. „Körülbelül 28 Celsius-fokig jól lehet aludni, de utána sokkal nehezebbé válik” – magyarázza Armelle Ranciac, a Collège de France idegtudományi kutatója.

Az agy, ahol a hőmérsékletet és az alvást szabályozó neuronok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nagyon érzékeny a hőre. A magas hőmérséklet aktiválja a stressz-rendszereket.

A Morpheus karjaiba kerülés egyik előfeltétele a belső testhőmérséklet csökkentése.

„Ha nagyon meleg van, a bőr erei kevésbé hatékonyan tágulnak ki, és kevesebb hőveszteség megy végbe, ami késlelteti az alvást” – magyarázza Armel Ranciak.

Az éjszakai magas hőmérséklet növeli az ébredések számát és csökkenti a mély alvás óráit, amely a szervezet számára leginkább helyreállító hatásnak tekinthető.

„Végül hajlamosak vagyunk felébredni, és nehezen tudunk visszaaludni”, mert az emberi szervezet igyekszik „megtörni a hőségveszély szakaszát” – magyarázza a kutató.

Bár nem mindenkinek van szüksége minden nap ugyanannyi alvásórára – ez életkortól is függ –, egy ember általában hét és kilenc óra között alszik.

Egy 2022-ben publikált tanulmány szerint a 21. század első két évtizedében az emberek átlagosan 44 órát veszítettek az alvásból az elmúlt időszakokhoz képest.

A Koppenhágai Egyetem tanulmánya szerint, ahogy az éghajlatváltozás miatt emelkedik a hőmérséklet, ez a hiány tovább nőhet, és az évszázad végére elérheti az évi 50-58 órát. Ez négy kontinens több mint 47 000 önkéntes megfigyelésén alapul, akiket speciális nyomkövető karkötőkkel szereltek fel.

A túlzott alváshiány megzavarja a szervezet helyreállítási képességét.

„Az alvás nem luxus, egyensúlya nagyon törékeny, és megfosztása káros következményekkel jár” – hangsúlyozza Armel Ranciak.

Rövid távon „a fő hatások a kognitív hatások: álmosság, fáradtság, munkahelyi balesetek kockázata, türelmetlenség és mások” – mondta Dr. Fabien Sauvet, a Francia Fegyveres Erők Orvosbiológiai Kutatóintézetének főorvosa az AFP-nek. .

Hosszú távon az ismételt és hosszan tartó alváshiány nem csak a legsérülékenyebbek (idősek, kisgyermekek, krónikus betegek stb.) számára vezethet súlyos következményekhez – figyelmeztetnek a szakemberek.

„Befolyásolja az anyagcserénket, elősegíti a súlygyarapodást, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, sőt az olyan neurodegeneratív betegségeket is, mint az Alzheimer-kór” – magyarázza a neurológus. Sove szerint egészséges emberben több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az alváshiány negatív hatásai kialakuljanak. Ezenkívül csökkentheti a stresszel szembeni ellenálló képességet, és növelheti a mentális egészségügyi problémák visszatérésének vagy súlyosbodásának kockázatát.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy változtassunk a szokásokon: „kevés ruhával aludj, csak lepedővel, szellőztess minél többet, stb.” – mondja Dr. Fabien Sauvet. Szerinte „nem szükséges, hogy a szoba 18-22 Celsius-fok, 24-26 fok is lehet.

A magas hőmérséklethez való akklimatizáció „10-15 napot vesz igénybe” – teszi hozzá, az általában meglehetősen meleg országokban missziókban részt vevő katonák megfigyelésének tapasztalatai alapján.

Armel Ranciak kutató azon a véleményen van, hogy „meg kell szüntetni vagy legalább oda kell figyelni az alvás ellenségeire”. Például hűvös zuhanyozás, de nem túl hideg; gyakorolni, de ne túl későn, hogy ne emelje túl a hőmérsékletet; a stimulánsok, például a kávé csökkentésére; az alkohol korlátozására.

„Az alkohol hamis barát: ellazít, ami segít elaludni, de kicsit megemeli a belső hőmérsékletünket is, és ez a rossz alvás oka” – jegyzi meg a neurológus.

Az ágynemű is számíthat, mivel egyes matracok több hőt halmoznak fel – mondta Fabien Sauvet az AFP-nek. Az éjszakai alvászavarok csökkentése érdekében azt javasolja, hogy egy személy napközben aludjon körülbelül 30 percig.

Kövesse a legfrissebb híreket a BLITZ-en és a Telegramon. Csatlakozz a csatornához itt