A fáradtság és a kimerültség csak egy része az elégtelen alvás negatív hatásainak. A pihenés hiánya drámaian beavatkozik a szervezet folyamataiba, és olyan betegségeknek kedvez, mint a cukorbetegség, az elhízás, a szívbetegségek, a személyiségzavarok és a depresszió
A digitalizáció növelte az álmatlanságban szenvedők számát
Az álmatlanságban szenvedők száma folyamatosan növekszik, hiszen az életmód egyre éberebbé, stresszesebbé, fárasztóbbá válik. Ezenkívül az egészségtelen és kiegyensúlyozatlan táplálkozás, valamint a mesterséges fénynek való tartós kitettség, valamint a televízió, a számítógép és a telefon képernyőjén keresztül terjesztett hatások befolyásolják az alvást és fokozzák a depressziós állapotokat.
Miért fordul elő álmatlanság?
Egy egészséges felnőtt napi 6-8 órát alszik. Az álmatlanság elhúzódó ébrenléti állapotban van, vagy ha egy adott pillanatban sikerül elaludnia, akkor ezt nehezen és túl rövid ideig teszi, ami nem elegendő a szervezet helyreállításához. Ezért reggel az álmatlanság álmosabb, mint amikor lefeküdt. Az alvászavarok miatt az ember produktivitása alacsony. Az álmatlanság érzelmek, intenzív intellektuális erőfeszítés, tartós stressz vagy érzelmi konfliktusok után jelentkezik, és az ok megszüntetése után magától is elmúlhat, vagy addig tarthat, amíg a szervezet teljesen ki nem meríti az erőforrásokat. Az álmatlansághoz mentális vagy szervi betegségek is társulhatnak, mint például depresszió, szorongás, bronchiális asztma, szívbetegség vagy lázas állapotok.
Az álmatlanság megrövidíti életünket
Az álmatlanság megbetegít minket, és egyes elméletek szerint harmadával kevesebbet élünk, ha álmatlanságunk van. Ha nem alszunk eleget, hormonális egyensúlyhiány lép fel, ami kedvez a pajzsmirigy-túlműködésnek vagy a szervezet inzulinfelhasználó képességének, és ennek hátterében cukorbetegség alakulhat ki. Sőt: éjszaka az agy feldolgozza és tárolja a napközben kapott összes információt. Ha nem alszik, az befolyásolja a memóriafunkciót. A pulzusszám és a vérnyomás általában alacsonyabb éjszaka, de az ismétlődő ébredés megzavarja ezt a mechanizmust, kedvezve a magas vérnyomásnak, amely a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezője.
A nyugodt alváshoz melatonin szükséges
A melatonin egy hormon, amelyet a szervezet maximális mennyiségben választ ki a nap végén, sötétség jelenlétében. Ez a hormon elsősorban az alvás előidézéséért felelős. Szintézisét életmódunkból származó tényezők is befolyásolják, de objektív tényezők is. Például fiziológiailag a legnagyobb mennyiségű melatonin 1-3 éves kor között választódik ki a szervezetben, amikor a babák a legtöbbet alszanak, azaz 12 és 14 óra között. Ahogy öregszünk, a szervezet által kiválasztott melatonin mennyisége csökken. Ez megmagyarázza, hogy az idősek gyakrabban szenvednek álmatlanságban, mint a többi korcsoportban. Ezért a melatonin optimális mennyiségének fenntartása a szervezetben képes megelőzni az álmatlanságot.
Napi testmozgás és kis étkezés este
Hagyja fel a tévézést és a telefon görgetését elalvás előtt, ha jobban szeretné magát érezni. Fontos továbbá a testmozgás és a testmozgás, hogy az alvásigény serkentődjön, a pihenés pedig mély legyen. Kerülje a bőséges és nehéz ételeket lefekvés előtt, mert a nehéz emésztés megzavarja az alvást. Hasznosak lehetnek a természetes gyógymódok, például a hársfatea, de ha az álmatlanság problémája továbbra is fennáll, szakemberhez kell fordulni.
