Az avokádó, amely egészen a közelmúltig az asztalunkon uralkodott, mostanában egyre inkább eltűnik az éttermek étlapjáról és a bevásárlókosarunkból. Ennek több oka is van, a legfontosabb az avokádótermesztés negatív környezeti hatása és a termesztése körüli viták. Világszerte létezik egy „avokádóellenes” mozgalom, amelyhez egyre többen csatlakoznak.
Hogyan hat az avokádó az egészségünkre?
Az avokádó, amely egykor az egészséges életmód szimbóluma és számos étrend szerves része volt, ma már egyre inkább ellentmondásos. Világszerte, így Nyugat-Európában is egyre többen mondanak le erről a népszerű gyümölcsről, egyes éttermek pedig kivonják étlapjukról. Mi áll e váratlan fordulat mögött? Tényleg érdemes kétszer is meggondolni, mielőtt egy újabb avokádóért nyúlunk?
Avokádó – egészséges diétás sláger vagy problémás választás?
Egészen a közelmúltig az avokádó az egyik legkeresettebb élelmiszer volt. Gazdag egészséges telítetlen zsírokban, káliumban, E-vitaminban és folsavban, ezért széles körben elterjedt az egészség- és alaktudatos emberek étrendjében. A guacamole még a nyugati konyha szerves részévé is vált, és a gyümölcs népszerűsége aggasztó mértékben nőtt. Csak Amerikában több százmillió avokádó fogy csak a Super Bowl döntője alatt kenőként és köretként.
Számos táplálkozási előnye ellenére azonban az avokádó egyre több vitát vált ki. Nemcsak a termelés etikussága, hanem a környezetre gyakorolt hatása is kérdéseket vet fel. Sok fogyasztó számára ezek a szempontok döntő fontosságúvá váltak abban a döntésükben, hogy kiiktassák az avokádót az étrendjükből.
Avokádó és a környezet – a termesztés láthatatlan ára
Az avokádó iránti globális kereslet növekedése hatalmas változásokat eredményezett a legnagyobb termelő országok ökoszisztémáiban. Mexikó, Chile és Peru azok az országok, ahol a gyümölcsöt tömegesen termesztik, gyakran a környezet rovására. A termelés növelése érdekében hatalmas erdőterületeket irtanak ki, ezáltal tönkreteszik a vadon élő állatok élőhelyeit, és súlyos klímaváltozáshoz vezetnek.
Ezenkívül az avokádó rendkívül vízigényes. Egy kilogramm gyümölcs előállításához akár 600 liter vízre is szükség van, ami óriási terhet ró a helyi erőforrásokra. Az aszályproblémákkal küzdő országokban, például Chilében, az avokádó tömeges termesztése hozzájárul a vízhiányhoz és a lakosság ivóvízzel való ellátásának nehézségeihez.
Avokádó a kartellek kezében – a siker sötét oldala
Az avokádótermesztés másik aggasztó aspektusa a mexikói drogkartellek növekvő érdeklődése e piac iránt. Az avokádótermesztés rendkívül jövedelmező üzletté válása arra késztette az illegális csoportokat, hogy átvegyék az ültetvények irányítását, váltságdíjat követelve a gazdáktól és brutális kényszerítő módszereket alkalmazva. Michoacán államban, amely az egyik fő avokádótermelő régió, sok termelő vesztette életét, miközben megpróbált ellenállni a banditáknak.
Ráadásul egyes ültetvényeken a munkakörülmények szinte rabszolgasorba taszítónak mondhatók. A munkásoknak rendkívül alacsony bért fizetnek, kemény körülmények között dolgoznak, és gyakran megsértik a jogaikat. Mindez azt jelenti, hogy egyre többen kezdenek az avokádóra nem szuperélelmiszerként, hanem etikailag megkérdőjelezhető értékű termékként tekinteni.
Megéri lemondani az avokádóról?
A fogyasztók növekvő tudatossága azt jelenti, hogy az avokádó népszerűsége kezd csökkenni, különösen Nyugat-Európában. Az egyre erősödő „avokádómentes” mozgalom a gyümölcsről való lemondást szorgalmazza zöldebb alternatívák javára. Az Egyesült Királyságban és Skandináviában az éttermek már kiveszik az avokádót az ételeikből, és egyre többen mérlegelik a gyümölcs tényleges környezeti és társadalmi hatásait.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondanunk az avokádó fogyasztásáról. Tudatos választás lehet, ha a Fairtrade minősítésű gyümölcsöt választja, amely megfelelő munkakörülményeket és kevesebb környezeti kárt garantál. Alternatívaként érdemes Spanyolországból vagy Izraelből származó avokádót választani, ahol a termelési módszerek kevésbé invazívak, mint Dél-Amerikában.
Tehát az avokádónak el kellene tűnnie az étrendünkből? Ez minden fogyasztó egyéni döntése, de érdemes észben tartani, hogy az egészséges életmód nem csak a saját testünkről, hanem a bolygóról és az élelmiszereinket előállító emberekről való gondoskodásról is szól.
