- A szlovákiai energiaszegénység a háztartások egész éves problémája.
- A szlovák háztartások csaknem fele nem engedheti meg magának, hogy nyáron megfelelő hőmérsékletet tartson fenn.
- Szlovákia azon uniós országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a fogyatékkal élő háztartások aránya.
- Hiányzik az épületek hűtésére és szigetelésére szolgáló modern megoldások szisztematikus támogatása.
- A szakértők jogszabályi változtatásokat és regionális megbeszéléseket szorgalmaznak a problémával kapcsolatban.
A szlovákiai energiaszegénység már nem csak a téli meleg hiányát jelenti. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Eurofound legújabb felmérése azt mutatta, hogy aa szlovák háztartások csaknem fele nem engedheti meg magának, hogy extrém nyári hőmérsékleten megfelelő hőt tartson fenn. Az energiaszegénység egyre inkább egész évben jelentkező probléma, amely szorosan összefügg a lakhatási körülményekkel, a szigetelés minőségével, a háztartási műszaki felszereltséggel és a jövedelemszinttel.
A felmérés szerint Szlovákia az Európai Unió azon országai közé tartozik, ahol a legmagasabb azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nyáron nem tudnak megfelelő hőmérsékletet tartani otthonukban. A Szlovák Köztársaságban a háztartások nagyjából 49%-a nem engedheti meg magának. Az alacsony jövedelműek 66%-a nem tudja lehűteni otthonát nyáron. Leginkább Közép- és Kelet-Európa országait érinti. Szlovákiánál csak Lengyelország és Litvánia áll rosszabbul. Lengyelországban a háztartások több mint 52%-a nem engedheti meg magának a hűtést, Litvániában csaknem 51%.
„Nagy arányban vannak fel nem újított és energiahatékony házaink, ahová könnyen bejut a hő. energiaszegénység – a háztartásoknak magasak az energiaköltségei, és nem marad pénzük fűtésre vagy légkondicionálásra, nem is beszélve a működtetéséről.” figyelmeztetett Dušana Dokupilová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Társadalom- és Pszichológiai Tudományok Központja Prognosztikai Intézetének kutatója.
Matej Fabšík, az energia- és klímaegyezmény nagykövete szerint az európai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az extrém hőség energetikai és társadalmi kockázattá válik. „Ezért Szlovákiának gyorsan olyan jogszabályt kell előkészítenie, amely az energiabiztonság alapvető témái közé sorolja a hűtést – az épületek túlmelegedésének kötelező csökkentésétől a modern megoldások szisztematikus támogatásáig” megállapított.
Szerinte a hűtésnek a fűtéshez hasonlóan az országos és a városi koncepciókba is bele kell tartoznia. „A jövő nem az egyéni klímaberendezések ezrei, hanem a megosztott rendszerek, a hűtőtárolók, a geotermikus energia felhasználása és az intelligens fogyasztásmenedzsment. Ha most elkezdünk cselekedni, a hűtést megfizethető közszolgáltatássá tehetjük, nem pedig kevesek luxusát.” – tette hozzá Fabšík.
Szlovákia más országokkal együtt jelentősen ki lesz téve a felmelegedésnek. Dokupilová kijelentette, hogy az éghajlati forgatókönyvek szerint éghajlatunk a jövőben a Balkánhoz fog hasonlítani. „A déli országokkal ellentétben mi nem vagyunk felkészülve a magas hőmérsékletre. Hiányzik az épületek árnyékolása, az adaptált városi környezet és a lakosság szokásai” – magyarázta.
Az energiaszegénység volt a megbeszélések témája az Európai Éghajlati Paktumon belül a Climate Needs You kezdeményezéssel együttműködve. „Hosszú távon fontosnak tartjuk, hogy a szakértőket kapcsolatba hozzuk a helyi közösségekkel, és közvetlenül azokban a régiókban szervezzünk megbeszéléseket, ahol beszélhetünk energiaszegénységről, ahol annak hatása a legerősebb” – zárta Zuzana Žuborová, a Climate Needs kezdeményezés munkatársa.
