Az üvegházhatású gazdálkodás birtoklása a kertészkedés különleges iránya, amely speciális ismereteket és készségeket igényel a növénytermesztés optimális körülményeinek fenntartása érdekében. Az üvegházak tulajdonosai gyakran olyan gyakori problémával szembesülnek, mint a moha megjelenése és növekedése, amely nemcsak rontja a helyiség esztétikai típusát, hanem kedvezőtlen környezetet teremt a termesztett növények számára.
A zöld betolakodó jelentősen csökkentheti a termelékenységet, és a tápanyagok és a nedvesség melletti leszállásokkal versenyez. Eközben vannak idő által tesztelt módszerek a moha elleni küzdelemhez, annak megértése és a fejlődés akadályozó feltételek megteremtése alapján. Az integrált megközelítés használata nemcsak a nem kívánt növényzet megszabadulását lehetővé teszi, hanem a jövőbeni ismételt megjelenés megakadályozására is.
A moha megjelenésének okai az üvegházban
Először, Meg kell jegyezni, hogy a moha megjelenéséhez hozzájáruló fő tényező a túlzott páratartalom az üvegházban. Ha a levegő páratartalmú mutatói meghaladják a 75-80%-ot, ideális feltételeket hoznak létre a moha aktív növekedése érdekében. A zárt üvegházakra jellemző üvegházhatású hatás hozzájárul a nedvesség felhalmozódásához és a kondenzátum kialakulásához a falakon, a tetőn és a talajban, ami kedvező környezetet képez a nem kívánt növényzet kialakulásához. Ez a probléma különösen sürgőssé válik a tavaszi-őszi időszakban, amikor a nap és az éjszakai hőmérsékleti változások a leginkább kiejtettek.
Másodszor, A moha terjedésében jelentős szerepet játszik az üvegház elégtelen szellőztetése. A stagnáló, nedves levegő a „mocsaras” hatását hozza létre, ahol a moha a lehető legkényelmesebb és gyorsabban érzi magát. Ha az üvegházhatás tulajdonosa elhanyagolja az ablakok és ajtók rendszeres kinyitását a légáramláshoz, akkor fel kell készülnie a meg nem hívott zöld vendégek megjelenésére. A szellőztetés hiánya különösen kritikusvá válik az öntöző növények után, amikor a páratartalom hirtelen növekszik.
Harmadszor, A talaj savassága közvetlen hatással van a moha fejlődésére. Az 5, 5-6,0 alatti pH-mutatóval rendelkező szubsztrát kedvező feltételeket teremt annak növekedéséhez. Ilyen megnövekedett savasság gyakran a tőzeg túlzott felhasználása miatt fordul elő a talaj előállításában, a friss fa fűrészpor bevezetése vagy a nitrogén műtrágyák túlzott felhasználása miatt. Mindezek a tényezők hozzájárulnak a talaj savanyításához, és ennek eredményeként kényelmes környezetet teremtenek a moha terjedéséhez.
Negyedszer, A talaj szerkezete nem kis jelentőséggel bír. A lezáró talaj, amely megtartja a nedvességet és megakadályozza az oxigén normál hozzáférését a növények gyökérrendszeréhez, ideális platformmá válik a moha fejlődéséhez. A talaj rendszeres meglazításának hiánya az öntözés és a műtrágyák után sűrű kéreg kialakulásához vezet, amely csökkenti a levegő permeabilitását és hozzájárul a nedvesség stagnálásához.
Ötödik, Az üvegházban lévő árnyékolt területek különösen kedvező zónák a moha növekedéséhez. Az elégtelen megvilágítás és a magas páratartalom kombinálása optimális feltételeket teremt a fejlődéshez. Az árnyékolt területek okai lehetnek a megművelt növények ültetése, a szemüveg szennyezése vagy az üvegházhatású bevonat, valamint az ágyak helytelen elhelyezkedése a világ szempontjaihoz viszonyítva. Az ilyen árnyékos sarkokban a Moss előnyt kap a megművelt növényekkel szemben, és gyorsan kolonizálja a megfizethető teret.
A moha elleni küzdelem és megjelenés megelőzésének módszerei
Hatodik, A mohától való hatékony megszabaduláshoz egy integrált megközelítést kell alkalmazni, amelynek célja a megjelenés kiváltó okainak kiküszöbölése. Az egyik legfontosabb módszer az üvegház rendszeres szellőztetésének megszervezése. Különösen fontos az üvegház szellőztetése öntözés és reggel, amikor a nedvesség maximális kondenzációját figyeljük meg. Javasoljuk, hogy nyissa meg az ablakokat és az ajtókat az üvegház ellenkező oldalán, hogy átmenő légáramot hozzon létre. A modern üvegházhatású komplexekben tanácsos olyan automatikus szellőztetési rendszereket telepíteni, amelyek reagálnak a nedvességre.
Hetedik, A növények öntözési módjának felülvizsgálatát felül kell vizsgálni. Kerülni kell a talaj és a víz vízfelvételét az üvegház utcáin és üres szakaszaiba. A gyökér alatti csepegtető öntözési vagy öntöző növényeket előnyösebb, ami minimalizálja a szobában a páratartalom általános szintjét. Javasoljuk, hogy reggel öntözést végezzen, így este a talaj és a levegő megszáradni kell, ami jelentősen csökkenti az éjszakai kondenzáció kockázatát.
V-nyolc, A talaj rendszeres meglazítása a moha elleni küzdelem hatékony mechanikai módja. Javasoljuk, hogy minden öntözés után lazítást hajtson végre, amely nemcsak megsemmisíti a már kialakuló moha szerkezetét, hanem javítja az oxigén hozzáférését a termesztett növények gyökérrendszeréhez is. A 2-3 centiméter mélységének felületes meglazulása lehetővé teszi a talajkéreg megszakítását, amely hozzájárul a nedvesség stagnálásához, és káros feltételeket teremt a moha fejlődéséhez.
V-Nine, A talaj savas reakciójának semlegesítése érdekében speciális deoxidáló adalékanyagokat kell készíteni. Ilyen adalékanyagok közé tartozik a fa hamu, a dolomit liszt, a kréta vagy a mész. A fa hamu különösen értékes, mivel a dezoxidáló hatás mellett a talajt káliummal és mikroelemekkel gazdagítja. Az ajánlott adag 100-200 gramm hamu, négyzetméter területen. A dezoxidisták bevezetését az üvegház előkészítésekor az új szezonra vagy tavasszal elején kell elvégezni, mielőtt a növények ültetése előtt készülnek.
A g. Biztosítani kell az üvegház minden szakaszának megfelelő megvilágítását. Ehhez ajánlott, hogy rendszeresen tisztítsa meg az üveg vagy a fóliabevedést a szennyezésből, amely megakadályozza a napfény behatolását. Az északi régiókban vagy az elégtelen természetes fény időszakában tanácsos további mesterséges fényforrások felhasználása. Az ágyak helyes elhelyezése, figyelembe véve a Nap mozgását, minimalizálja az árnyékolt területek kialakulását és káros feltételeket teremt a moha fejlődéséhez.
Az üvegházban a moha elleni küzdelem szisztematikus megközelítést igényel, és megérteni, hogy megjelenése nem független probléma, hanem a mezőgazdasági technológiai állapotok megsértésének tünete. A moha fejlődéséhez hozzájáruló fő tényezők kiküszöbölése – a felesleges páratartalom, az elégtelen szellőzés, a talaj magas savtartalma és az árnyékolás – nemcsak megszabadul a nem kívánt növényzettől, hanem megakadályozza annak ismételt megjelenését is. A rendszeres vezetés megelőző intézkedések jelentősen csökkentik a probléma kockázatát, és elősegíti az egészséges és magas tenyésztő növények növekedésének optimális feltételeinek megteremtését. A leírt ajánlásokat követően a kertész elfelejtheti az üvegházban lévő moha problémáját, és a környezetbarát termékek minőségi termésének megszerzésére összpontosíthat.
