Területünkön való előfordulására még nincs bizonyítható bizonyítékunk, csak állítólagos és megalapozatlan, fényképek nélküli észlelések. És csak ebből lehetett biztosan tudni, hogy valóban ázsiai hornet-e (Vespa velutina). Elegendő lenne még távolról is lefotózni róla, ha éles a kép. Ehhez a darázshoz Bajorországban van a legközelebb, ahol azonban egyedi leletekről van szó, tömeges elterjedés nincs.
Nem, a darázsunk nagyobb, és felülről nézve vörös a feje. Az ázsiai hornet körülbelül 20%-kal kisebb, fekete és sárga. Összetéveszthető a darázskirálynővel, de vele ellentétben nagyobb, és a szárnyán különböző alakú erek találhatók.
Kínából származik, ahol széles körben elterjedt több alfajban, Európában csak egy van. 2004-ben hozták be Franciaország délnyugati partjaira, valószínűleg egy szállítókonténerben. Ennek van a legnagyobb esélye a túlélésre, itt könnyen elbújhat az egész fészek. Hiszen már több rovarfajta is létezik, amelyeket konténerek hurcoltak be Európába: például néhány fajta magányos barkácsdarázs, amely agyagból kamrát épít. Amikor tudtánkon kívül konténerekre ragasztották őket, talán fél év és több ezer kilométer után kikelt az új generáció.
Az ázsiai hornet inkább termofil faj. Franciaországból Spanyolországba utazott, és csak később fokozatosan terjedt el Európa északi és északkeleti részén. Ma Németországban is megtalálható, míg Franciaországban csaknem északra található. De még mindig megtalálható Európa nyugati részén, ahol az éghajlat inkább óceáni. Enyhe telek jellemzik, erős fagyok korlátozzák – a királynőnek túl kell élnie, hogy tavasszal új fészket rakhasson, akárcsak a mi darázsunknak. Az ázsiai szarvasok például Nagy-Britanniában virágoznak, amely optimális klímát kínál számukra. A fagyok enyhék, és a forró nyár sem rossz. Azonban még hazájában is a hegyekben él, és elképzelhető, hogy fokozatosan alkalmazkodik az éghajlatunkhoz.
Például Nagy-Britanniában elsőre sikerült, mert időben kezdték. Ezenkívül a fészkei lakott területeken voltak, így könnyebb volt megtalálni őket. Nagyobb előfordulással ez már nem lenne lehetséges. És mégis újra behatolt oda. Valószínűleg idővel hozzánk is eljut. Másrészt, tekintve, hogy Franciaországban milyen nagy számban van régóta, meglepően lassan terjed. A Földközi-tenger felé sem rohan.
A mézelő méhek táplálékának 60, helyileg akár 90 százalékát teszik ki. A magányos méheket és természetünk egyéb szűzhártyáit azonban alapvetően nem fenyegeti veszély. Leda az utolsó szöget a koporsójukba tenné, amit egy másik emberi tevékenység már előkészített számukra. A szabadon élő méhek számára a mézelő méhek jelentik a nagyobb veszélyt, mert nem hagynak nekik elegendő helyet és táplálékot. Mi vagyunk Európa legjobban háziasított országa, és ez nem tesz jót a természetnek. Kis számban persze a mézelő méh nem számít, még itthon is őshonos, de ha túl sok van belőlük, annak is megvan a maga hatása. Ami jó a méhészeknek, nem biztos, hogy jó a természetnek, és fordítva.
Tragédiává válhat egy kis méhész számára, ha a kolóniáit veszi célba. A nagyobb méhészek azonban pótolni fogják a veszteségeket. A támadásaival bizonyos mértékig maga a méhcsalád is megbirkózik, ez a gyakoriságtól függ. Legtöbbet akkor fogyaszt, amikor lárvákat táplál. Még a mi házi darázsaink is a méhek 5-20%-ára vadásznak, de ez semmilyen módon nem veszélyezteti a méhcsaládokat. Megbízhatóan elpusztítják az összes darázst is, ezért a darazsak általában jó szomszédok. Franciaországban már széles körben elterjedt az ázsiai szarvas és az ottani méhészek minden nagyobb gond nélkül továbbra is méhészkednek, csak extra gondjuk van.
Ellenük nincs igazi védekezés. A Hornet ázsiai méhek vagy vadásznak a fokhagymára, vagy megtalálják a virágokon, nincs megállás.
Ezt a módszert egy másik méhfaj is alkalmazza, nevezetesen a keleti méh (Apis cerana). És így mindenekelőtt a mandarin hornet ellen védekezik. Európában egyáltalán nem fordul elő, bár időnként megjelenik egy cikk, amely azt állítja, hogy ez a legnagyobb hornet Európa-szerte terjed. Nem igaz, soha nem volt itt.
Valószínűleg túl nagy falat lenne egy darázsnak. De az arra vadászó madarak biztosan élvezni fogják. A darázs veszélyes táplálék, de örvendetes, és hazánkban is akad néhány madárfaj, amely megbirkózik vele – például a gyurgyalag, az erdei gyurgyalag, vagy a foltos harkály.
Körülbelül megegyezik a darázsunk csípésével, ezért egészséges emberre nincs veszély. Az allergiások természetesen igen, és vigyázniuk kell az ázsiai hornetokra. Sokkal agresszívebbek, mint a hazaiak. De hozzá kell tenni, hogy nem nehéz agresszívebbnek lenni, mint a mi közönséges hornetünk. Ha megengedek magamnak egy kis antropomorf nézetet, hazai darázsunk tisztában van méretével és erejével. Csak zümmögnie kell, és mindenki komolyan veszi. Nem kell agresszívnek lennie, éppen ellenkezőleg, rendkívül nyugodt és gyengéd. Akár a fészek közelében is mozoghatsz, a szarvasok figyelmeztetnek, de általában nem támadnak, amíg be nem mész.
- A prágai Károly Egyetem Természettudományi Karának Zoológiai Tanszékének rovarológusa a hymenoptera rovarokra, viselkedésükre, parazitizmusukra és genetikára specializálódott.
- Leginkább a méhek viselkedése érdekli – csapatának sikerült dokumentálnia a kétszülős gondoskodás egy teljesen példátlan jelenségét: a magányos méhek egyik fajában nemcsak az anyák, hanem az apák, sőt a mostohaapák is gondoskodnak az utódokról (vagy több hím is váltja egymást). a fészekben a szezonban).
Receptař magazin