Boryana Ivanova-Ognyanova gyógyszerész mester. 2013-ban diplomázott a Szófiai Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Tanulmányai során ipari gyógyszerész szakot szerzett. Érdeklődési köre a magas vérnyomást befolyásoló gyógyszerek, valamint a hipertóniás betegek ellátása. Diplomamunkáját a következő témában védte meg: „Hipertóniás és prehypertoniás betegek gyógyszerészeti ellátása”.
A European School of Clinical Homeopathy (ESCH) által tanúsított homeopátiás tanfolyamon ment keresztül.
Folyamatos érdeklődést mutat az orvosi táplálkozás, a dietetika és a gyermekétkeztetés iránt, amint azt a Stanford Egyetem két kurzusán szerzett távoktatási bizonyítványa is bizonyítja, az Egészségtáplálkozás és a Gyermekétkeztetés témakörben.
– Honnan származik a gyógyszerész mester érdeklődése a gyermekétkeztetés és különösen a táplálkozás iránt?
Ezen érdekeimért a bűnös a fiam. Mint a legtöbb újdonsült anya első gyermekével, én is nagyon féltem attól az időtől, amikor el kellett kezdenem etetni a fiamat. Több ezer kérdés motoszkált a fejemben, és szinte semmi válasz. Ez volt a motivációm, hogy jobban felkészüljek.
– Miért rémálom szinte minden fiatal anya számára az etetés, és milyen nehéz?
Az anyáktól való félelem a tudatlanságból és egyúttal a rendetlenség hangjaiból és kaotikus információ, amely elérhető az interneten. A tápellátásról szóló több cikk elolvasása után az anyáknak sikerül összezavarodniuk. A gyermekorvosi rendelőben pedig szinte soha nem jut elég idő egy etetési konzultációra a hatalmas leterheltség miatt. A tapasztalatlanság és a félretájékoztatás kombinációja miatt a táplálás az anyák egyik legnagyobb félelme.
Arra pedig, hogy nehéz-e az áramellátás, azt mondanám, hogy igen a baba fejlődésének fontos szakasza és van néhány alapelv, amit be kell tartani. Minden mást meg lehet tenni az anya véleménye és a baba ízlése szerint.
– Hogyan készülhetnek fel az anyák a táplálásra?
A könyvpiacon olyan könyvek találhatók, amelyek leírják az etetés teljes folyamatát, attól kezdve, hogy a baba készen áll az etetésre, egészen addig, hogy mikor milyen ételt kell bevezetni, és mit jelent a „baba által vezetett táplálás”. Minőségi tápellátási információk az interneten is megtalálhatók, de célszerű olyan hiteles forrásokat keresni, amelyek az elejétől a végéig lefedik az áramellátás folyamatát. Az anyák csak így kaphatnak általános képet arról, hogy mi az etetés, és mit várnak el tőlük. Természetesen a legértékesebb információkat a gyermekorvostól kaphatja meg, ha van rá ideje.
– Elromolhat valami a tápegységben és mennyire lehet veszélyes?
Több is van az alapelvek a tápegységnél, amit szigorúan be kell tartani. A táplálással kapcsolatos minden mást az anya ítélheti meg.
A szoptatott csecsemőknek a hatodik hónap körül, a tápszeres csecsemőknek pedig a negyedik hónap körül érdemes táplálni, hogy elkerüljük a vérszegénység kockázatát.
A második hónaptól kezdődő gyümölcslé etetés egy elavult módszer, amelyet már nem alkalmaznak, és megzavarhatja a csecsemő amúgy is éretlen emésztőrendszerének normális működését.
Javasoljuk, hogy a baba első tápláléka legyen zöldség vagy gabonafélék, nem pedig gyümölcs, hogy elkerülje a kevésbé édes ételek elutasítását.
Az elfogyasztott püré mennyisége nem fix érték, nem szabad rákényszeríteni a gyereket egy bizonyos mennyiség vagy étel elfogyasztására. Az etetésnek önkéntesnek kell lennie.
A különböző táplálékcsoportok bevezetése hónaponként történik, de az egyes gyerekeknél eltérő lehet.
– A korai vagy késői etetés jobb?
Ez mondhatni az áramellátás egyik alapelvének. A WHO azt javasolja, hogy a hatodik hónapban kizárólag anyatejes csecsemőket, a tápszeres csecsemőket pedig négy hónapos koruk után etessék. A szoptatott babák sokkal jobban felszívják a vasat, mint a tápszervasat. A mesterséges tápláláson átesett babák vérszegénységre hajlamosak, ezért táplálásukat korábban kell elkezdeni, és az egyik első táplálék a hús legyen.
A negyedik hónapnál korábbi etetés indokolatlan és szükségtelen, a baba emésztőrendszere még nem áll készen az anyatejen vagy tápszeren kívüli táplálék fogadására.
– Mi a helyzet az „ujjas ételekkel”, és fontos-e megkínálni velük a gyereket?
Amint a nevükből is kiderül, ezek olyan ételek, amelyeket a gyerekek az ujjaikkal is megehetnek. Ezek az ételek alkalmasak csecsemők számára a hetedik hónap után – a nyolcadik hónap körül. Fontos, hogy megfelelő ételeket kínáljunk a gyermeknek ujj étel, mert így fejleszti finommotorikáját, koordinációját, és a kicsi is megismeri az ételek különböző állagát. Az életkoruknak megfelelő „ujj-ételek” arra ösztönzik a babát, hogy elkezdjen rágni, és tökéletesíti rágómozdulatait, ami ezt követően támogatja a beszédet. Ezért az ilyen ételek felkínálása fontos a baba fejlődése szempontjából, és nem szabad túl sokáig halogatni.
– Mi a véleménye a „baba által vezetett táplálás” módszerről?
Személyesen nem használtam egyik gyermekemnél sem, de az etetés későbbi szakaszában már használtam belőle. Úgy gondolom, hogy van egy nagy hibája, amely magában hordozza az elégtelen tápanyagbevitel kockázatát. De semmi esetre sem tagadom, hiszen számos előnye is van, mint például a gyerek nem eszik túl, az önetetés korai megtanulása, alkalmas a válogatós evőknek, akiknek így szabad az ételválasztás. Mégis jó odafigyelni a gyermek táplálására, ha az anya ezt a módszert választotta. Ha sokféle ételt eszik, beleértve a húst, tojást, tejtermékeket, akkor nincs ok az aggodalomra. De ha szándékosan megtagadja egy adott étel, például hús egész darabjait, mondjuk jó, ha pürésítve kínálja, nehogy megvonja a gyermeket a fontos tápanyagoktól, amelyeket az adott étel biztosít.