A barna csigák elleni küzdelem: Szakértői tippek és stratégiák
A nyár rengeteg esőt és páratartalmat hozott, de nem mindenki elégedetlen emiatt. Amikor gyöngyök vannak a fűben az előző napi esőtől, egy nyálkás lény extra boldog, sok kerttulajdonos kétségbeesésére. „Amikor sok eső és nedvesség esik, előjönnek a barna csigák” – mondja Erling Fløistad, a Norvég Biogazdasági Intézet (NIBIO) kommunikációs tanácsadója. Idén a barna csigák teljes erővel megjelentek.
A barna csigák populációjának megugrása
A legtöbb ember valószínűleg már felfedezte a potyautast a kertjében. Idén nyáron a tavalyi évhez képest megnőtt a barna csigák száma. Fløistadot ez nem lepte meg. „Az idén nyáron tapasztalt növekedés pusztán az időjárás következménye. A barna csigák éjszaka a legaktívabbak, amikor odakint párás az idő. Tavaly száraz nyarunk volt, ezért nem láttunk belőlük annyit” – magyarázza.
Fløistad szerint nincs átfogó áttekintés a barna csigákról Norvégiában. A norvégok azonban már évek óta próbálják kiirtani a a nyálkás puhatestűt, amely szinte az egész országban elterjedt. A szakértő szerint ezt könnyebb mondani, mint megtenni. „Ha egyszer már megvan, nem lehet megszabadulni tőle. A természetünkben virágoznak, és nem fognak egyhamar eltűnni, de több dolgot is tehetünk, hogy csökkentsük a kellemetlenséget” – mondja Fløistad.
A kertekre és növényekre gyakorolt hatás
A barna csiga Norvégiában kártevőnek számít. „A barna csigák jelentős problémát jelentenek sok kertben. Ha nem teszünk ellene semmit, elpusztíthatják a kertben növő növényeket. Ugyanakkor sokan kellemetlennek találják, hogy ennyi csiga van a kertjükben. Mert ha egyszer már van egy csiga a kertedben, akkor azt kockáztatod, hogy rengeteg lesz belőlük.
Egy csiga körülbelül 400 tojást tud lerakni. Szóval nem számít, hogy ő az vagy ő. A csigák hermafroditák, ami azt jelenti, hogy bárki rakhat tojásokat” – mondja Fløistad. Sidsel Bøckman, a Norvég Kertészek Szövetségének helyettes vezetője egyetért azzal, hogy a barna csiga problémát jelent. „Ez egy idegen faj, amely nem természetes része a norvég faunának. Megtanult alkalmazkodni a norvég éghajlathoz, és többek között a zöldségek és a bogyós gyümölcsök esetében is problémává válik.
Arról is tájékoztat, hogy a csiga ragacsos nyálkája nem különösebben étvágygerjesztő más állatok számára. „Egy másik ok, amiért a csigák így tudnak szaporodni. mert olyan nyálkát választanak ki, amely kevés állatot késztet arra, hogy megegye őket” – mondja Bøckman. „Mindannyiunknak segítenünk kell egymásnak abban, hogy megpróbáljunk küzdeni ellene” – teszi hozzá.
Eltérő vélemények a kiirtásról
Abban azonban nem mindenki ért egyet, hogy ez a legjobb módja a barna csiga kiirtásának. Arnfinn Landa, egy nyugdíjas gazdálkodó úgy gondolja, hogy másképp kellene gondolkodnunk a barna csigáról. „Szerintem ez az egész barna csiga elleni védekezés dolog kezd nagyon hisztérikussá válni. Ilyen a természetben lenni. Ezért hagynunk kell, hogy a természet magától megszabaduljon a csigáktól, hogy ne teremtsünk egyensúlytalanságot a természetben” – folytatja.
A kutatók is egyetértenek abban, hogy a természet végül alkalmazkodni fog. Fløistad szerint van remény arra, hogy a barna csigapopuláció idővel stabilizálódik. „Néhány új vagy idegen faj, amely a vadonban boldogul, rövid időn belül nagyon sok lesz, de a populáció nem fog a végtelenségig növekedni” – mondja. „Egyes helyeken már most is látható a csiga sűrű populációinak összeomlása. Több ember különböző helyi területekről arról számolt be nekünk, hogy ahol ők élnek, ott szinte eltűnt a populáció, amire számítottunk.
Szakértői tippek a barna csigák elleni védekezéshez
Egyelőre azonban a nyálkás betolakodó túl gyorsan szaporodik, ami sok kerttulajdonos és gazdálkodó számára kellemetlenséget okoz. A szakértőknek tehát van néhány tanácsuk, hogyan lehet csökkenteni a problémát:
1. Vágja őket félbe
„Minden este szürkületkor egy rendes ásóval járok körbe, és félbevágom őket, hogy gyorsan elpusztuljanak. Ne foglalkozzunk a csigák megfőzésével vagy besózásával, ez csak időigényes és felesleges kínszenvedés a csigáknak” – mondja Bøckman. Erling Fløistad egyetért azzal, hogy a legjobb tanács az, hogy a barna csigákat a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben távolítsuk el. „Ha sétát teszünk a kertben, és megöljük vagy eltávolítjuk a talált csigákat, akkor képet kapunk arról is, hogy a kertben hol érdemes kitakarítani a csigák rejtekhelyeit” – mondja. Hozzáteszi, hogy a kaszálás, a szedés és a kert rendbetételének kombinációja van a legjobb hatással a csigák számára.
2. Keresse meg a rejtekhelyeket
Ha egyszer megöltél egy csigát, általában több csiga jön és megeszi a felhasított csigát. Fløistad szerint jó dolog lehet, ha a csigát egyfajta csaliként meghagyjuk a többi csiga számára. „Az elpusztult barna csigák eltávolításának csak esztétikai okai vannak” – mondta mondja. Emellett úgy véli, hogy így megtudhatjuk, hol élnek a barna csigák a kertben, ami nagyon hasznos. „Próbáljuk megkeresni, hol bújnak meg a barna csigák. Ezzel tudsz valamit kezdeni. Például egy lyuk a földben, a kert egy kissé benőtt sarka vagy laza kövek.
3. Keresse meg a tojásokat
A tojásokat gyakran ugyanazokra a helyekre rakják. A barna csiga nyár végén rakja le tojásait. A következő hetek tehát fontosak. „Fontos, hogy betömjük a lyukakat vagy lezárjuk ezeket a területeket. Ha magas fű van ott, akkor le lehet kaszálni a füvet. Ezzel a kellemetlenségek nagy része csökken” – magyarázza. Ha kitakarítjuk a petéket, hogy napfénynek legyenek kitéve, elpusztulnak. A barna csiga a magas, nedves fűben szeret élni, ezért Fløistad szerint pontosan ezt a helyet kell keresni, ha meg akarunk szabadulni a potyautastól. Gondolkodj úgy, mint a csigák, hol rejtőznek, és tegyél valamit a búvóhelyekkel.