Mindig azt hittem, hogy a húzott rétes készítése kiváló tudomány.
De ezzel a tésztával nagyon egyszerű – a tészta olyan, mint a gyurma.
Nagyon jó vele dolgozni, nem szakad, és még soha nem volt rétesem.
Szükségünk van:
1 tojás
400 g átszitált sima liszt
100 ml langyos vizet
Csipet só
2 evőkanál ecet
100 g napraforgóolaj
Terjeszteni:
Tojássárgája
Olvasztott vaj
A permetezéshez:
Porcukor
Töltő:
mák
reszelt almából
dió
túrós lekvár
túró cukorral és mazsolával
Megközelítés:
Öntsön lisztet egy tálba, és adjon hozzá olajat, sót, ecetet, tojást és körülbelül ½ vizet.
Puha, egynemű tésztát készítünk.
Hagyjuk ülni szobahőmérsékleten körülbelül 10 percig.
(Igény szerint állítsa be a tészta állagát több víz hozzáadásával).
Nem egészben dolgozom a tésztát, hanem kétfelé osztom.
Mindegyiket kigurítom.
Majd óvatosan áttesszük lisztezett terítőre – vagy vászonra.
A tésztát a vásznon a kezünkkel a kívánt méretre nyújtjuk.
Ezután levágjuk a széleit, mert soha nem lehet tökéletesen kinyújtani és vastagabb tésztaréteg marad rajtuk.
Akkor az út közepén megszórjuk zsemlemorzsával.
Hozzáadjuk a tölteléket is – például kiváló az alma pirított zsemlemorzsával és fahéjjal, a mák meggyel, a túró mazsolával vagy a dióval.
A töltelék ne legyen túl vizes, hogy a tészta ne szívjon fel túlságosan.
Ezután megkenjük a széleit felvert tojássárgájával.
Most óvatosan becsomagoljuk a tésztát egy törülközőbe, és közben meghúzzuk – természetesen a lehető legszelídebben haladunk.
Ugyanezt az eljárást megismételjük a tészta második felével is.
200 fokon kb 20 percig sütjük – figyeljük, mikor aranysárgára sül a felülete (nekem 20 perc is elég).
A régi háziasszonyok azt tanácsolták, hogy sütés közben nyissam ki néhányszor az ajtót, és szellőztessem ki a gőzt a sütőből, az eredmény még jobb.
Sütés után megkenjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral.
Jó étvágyat kívánunk! 🙂
