A Dogue de Bordeaux egy ősi, reliktum kutyafajta.
Egyes kutyaszakértők úgy vélik, hogy ő a bulldog és a bullmasztiff ősatyja.
Bár lehetséges, hogy ez a három fajta egyszerre keletkezett. Bordeaux-t medvék, jaguárok és vaddisznók vadászatára használták; birtokok, házak és szőlőültetvények védelmére használták.
A modern Bordeaux-i Dogue azonban csak feltételesen számítható az őrök közé, itt nem bírja a versenyt a házi pásztorkutyákkal: közép-ázsiai, dél-orosz, kaukázusi vagy hasonló fajtákkal.

Pedig ez a fajta bölcs, intelligens és erejének tudatában fokozott figyelmet és megőrzést érdemel.
A csodálatos veleszületett intuíció segít Bordeaux-nak megkülönböztetni a „barátokat” az „idegenektől”, és észlelni a tulajdonos hangulati ingadozásait.
A Bordos jól érzi magát a gazdája mellett, ezért érdemesebb lakásban tartani, mint kültéri házban. Ilyenkor a kutya megértőbbé és társaságkedvelőbbé nő fel.
De bárhol is él kedvence, a házban vagy az utcán, minden nap lehetőséget kell adni neki, hogy sokat mozogjon.
Meg kell jegyezni, hogy ennek a kis fajtának az igazi csapása a csípőízületi diszplázia, ezért a kiskutya kiválasztásakor nagyon óvatosnak kell lennie.
A veleszületett rendellenesség felismerésének egyik módja a következő: helyezze a babát sima felületre, és ha a lábai menthetetlenül eltávolodnak egymástól, akkor okkal gyanítható, hogy valami nincs rendben.
De a könyökízület diszpláziáját saját maga is kiválthatja – serdülőkorban a nem megfelelő terhelések miatt.
A dysplasia pontos diagnózisa röntgenvizsgálattal állapítható meg.
Ha nincs szerencséje, és kölyökkutyáján ennek a betegségnek a jelei mutatkoznak, akkor annak következményei minimalizálhatók az izmokat és szalagokat erősítő adagolt fizikai aktivitással.
A kölyökkutya kiválasztásakor figyelni kell a felső szájpadlásra: ha nincs zárva, akkor ki kell dobni. A súlyt nem lehet figyelmen kívül hagyni a választás során.
Két hónapos korban öt kilogrammnál többnek kell lennie. A könnyű és „száraz” fajtákhoz képest késői fejlődés miatt jobb, ha a kiskutyát legkorábban két hónapos korában elválasztjuk az anyjától.
Addigra be kell oltani őket a parvovírus bélgyulladás, a vírusos hepatitis és a kutya szopornyica ellen. Erősebb kölyökkutyát lehet kapni attól a szukától, akivel a párosítást évente egyszer nem gyakorolják korábban.
Fotó: Pixabay