Dopamin – befolyásolja a közérzetet, az energiát és a motivációt. Felelős a boldogság érzéséért is – a híres „gyomor pillangókért” –, amelyek a dopamin hatásának eredménye.
A dopamin rendkívül fontos szerepet játszik az emberi szervezetben – befolyásolja különösen a keringési rendszer, az emésztőrendszer és a központi idegrendszer megfelelő működését. Fontos mind a test fizikai állapota, mind pedig az ember lelki kényelme szempontjából.
Dopamin – milyen hormon ez és hogyan működik – mondja egy háziorvos.
Mi az a dopamin
A dopamin vagy a dopamin egy kémiai vegyület a katekolamin csoportból, amely természetesen előfordul a szervezetünkben. Az agy és a gerincvelő idegsejtjei termelik.
A dopamin, mint neurotranszmitter, számos folyamatot befolyásol az emberi szervezetben, attól függően, hogy hol aktív. Befolyásolja a vérnyomást, a koordinációt és az izomtónust, szabályozza a belső elválasztású mirigyek működését, valamint a növekedési hormon, a prolaktin és a gonadotropin szekrécióját. Közvetlen hatással van az ember jólétére és az életenergia szintjére. Ezenkívül szabályozza a mentális és érzelmi folyamatokat. A szervezetben lévő dopamin szintje hatással van a pszichére, a hormonális egyensúlyra, a laktációra és még a szexuális élvezetre is.
A dopamin hatással van az emberi limbikus rendszerre is – ez az, amely lehetővé teszi a mentális és érzelmi folyamatok irányítását, és felelős a függőségre vagy a neurológiai rendellenességekre való hajlamért. Az emberi agyban lévő dopaminneuronok aktivitásának és számának megváltoztatása hatással van az olyan neurológiai szövődményekre, mint a skizofrénia, a mentális zavarok vagy a Parkinson-kór.
Hogyan működik a dopamin, és mit ad nekünk
A dopamin fő feladatai szervezetünkben:
- Részt vesz a memorizálás és a tanulás folyamataiban.
- Szabályozza az emberi viselkedés motivációs állapotát, valamint az érzelmi jutalmakhoz kapcsolódó folyamatokat.
- Biztosítja az érzelmi ingerek helyes átvitelét és feldolgozását.
- Felelős a szervezet aktív anyagokhoz való alkalmazkodásáért.
- Fokozza az eufória érzését a szerelemben.
- Szabályozza a mozgáskezdeményezést, valamint a motoros-szenzoros koordinációt és a térbeli tanulást.
- Nagyrészt felelős a szexuális élvezetért.
- Erősíti a vesék vérellátását, növeli a glomerulus filtráció sebességét a vesékben.
- Csökkenti a limfocita aktivitás szintjét.
- Más hormonok (például prolaktin) kiválasztásának szabályozása.
Ezenkívül a dopamin felelős lehet a világ észlelésének károsodásáért, sőt hallucinációkért is.
Miért nevezik a dopamint a boldogság és a stressz hormonjának?
A dopamin szabályozza a prolaktin szekrécióját, így egyszerre tulajdonítják boldogsághormon és stresszhormon tulajdonságait. Ez annak köszönhető, hogy a prolaktin fokozott felszabadulása megfigyelhető alvás, nemi kapcsolat, intenzív fizikai aktivitás, terhesség és szoptatás, valamint stresszes helyzetekben.
A dopamin részt vesz a motiváció folyamatában, és aktiválja az úgynevezett elégedettségi központot: mivel szintje megemelkedik az örömet okozó cselekvések során, ezért ezek végrehajtására motivál. A dopamin neuronok aktivitása is megfigyelhető ezeknek a hatásoknak a megelőzésében. A dopaminreceptorok stimulációját különféle ingerek okozhatják, mint például a lottón nyerés, a nemi közösülés vagy a kedvenc ételek elfogyasztása.
Miért veszélyes a dopaminhiány?
A szervezet dopaminhiányának okai:
- a gyógyszerek toxikus hatása;
- progresszív Parkinson-kór;
- agyvelőgyulladás;
- hypothyreosis;
- agykárosodás;
- súlyos magnéziumhiány
Dopaminhiány esetén megfigyelhető tünetek:
- belső remegés és félelmek;
- szomjúságszerű tünetek;
- a motiváció gyengülése, a közérzet romlása, általános hanyatlás;
- apátia, depresszió, élni akarás hiánya;
- izom húzódás
A túl alacsony dopaminkoncentráció az emberi szervezetben hozzájárulhat a figyelemzavar kialakulásához. Meg kell jegyezni, hogy a túl alacsony dopaminkoncentráció a szervezetben meglehetősen súlyos rendellenesség, amely a tudósok szerint Parkinson-kórhoz is vezethet.
Figyelemre méltó, hogy a természetes dopamintermelés csökkenése gyakran összefüggésbe hozható az életkorral és az egész emberi szervezet állapotával. Az életkor előrehaladtával a szervezetben a természetes dopamin alacsony szintje számos neurológiai tünetet okozhat, amelyeket kezdetben más betegségeknek tulajdonítottak. Éppen ezért olyan fontos, hogy a tested viszonylag jó fizikai állapotban legyen az évek során.
Mi van, ha túl sok a dopamin?
Az emelkedett dopaminszint állapota nem természetes az emberi szervezet számára, és egyfajta patológiának számít. Mind a dopaminhiány, mind a felesleg negatív hatással van az egészségre. Sok tudós úgy véli, hogy a túlzott dopamin skizofréniát vagy choreát – súlyos idegrendszeri betegségeket – okozhat.
A megnövekedett dopaminszint következményei:
- koncentrációs problémák;
- téveszmék és hallucinációk;
- idegesség és száguldó gondolatok;
- másodlagos magas vérnyomás;
- a valóság objektív értékelésének képességének hiánya.
A szervezetben a felesleges dopamin kezelése olyan gyógyszerek külső beadásával jár a páciensnek, amelyek blokkolják ennek a hormonnak a szekrécióját.
A dopamin használata az orvostudományban
Az akut veseelégtelenség, a szeptikus sokk vagy a kardiogén sokk a dopamin adagolásának leggyakoribb indikációi. A dopamint szívműtét utáni, Parkinson-kórban vagy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésének támogatására is használják.
Ez egy olyan gyógyszer, amelyet csak szakorvos által előírt módon alkalmaznak, és adagolását a beteg számára egyénileg kell kiválasztani, mivel a dopaminkezelés hatása szorosan összefügg a kapott dózissal.
Olvassa el még: