Nem ok nélkül van a spenótnak ilyen egészséges imázsa. A zöldség a vason kívül K-vitamint, kalciumot, folsavat, antioxidánsokat és rostot is tartalmaz. Megenni és azt. De egészségesebb nyersen fogyasztani vagy melegíteni?
A spenótot felhevítjük
A spenót melegítésének számos előnye van a nyersen fogyasztással szemben. A főtt spenót háromszor nagyobb mennyiségű béta-karotint biztosít. Ez az antioxidáns A-vitaminná alakul. Ezenkívül a szervezet több vasat, magnéziumot és cinket tud felvenni a spenótból, ha melegítik. A zöldségben lévő oxálsav is lebomlik, ami megakadályozza, hogy a szervezet felszívja az ásványi anyagokat.
Nyers spenót
A nyers spenót előnye, hogy jobban eltartható. Az oldható vitaminokat, például a folsavat sem veszíti el, amely egyébként nagyrészt elveszne a főzőfolyadékban. Ráadásul a lutein aránya sértetlen marad, ami főzés, párolás vagy keverés esetén jelentősen csökken. A lutein a szem egészségét javító tulajdonságairól ismert. Ha a zöldséget nyersen adjuk a tejhez, akkor a legmagasabb tartalmat kapjuk.
Nyersen vagy melegítve egészségesebb?
Tehát mindkét típusról van mit mondani. A nyers és a melegített spenót váltogatása mindkettőből a legjobb tulajdonságokat nyújtja, így ez lehet a legjobb megoldás. A melegített spenót hátrányait a következő intézkedésekkel is előnyökké alakíthatod: ha a zöldséget alaplében főzzük, a vízben oldódó vitaminok benne maradnak. Ha spenótlevest készítesz hozzá, nem vész el a vitamin, például a folsav. A spenót újramelegítésével pedig ismét megnő a luteintartalom, ha az előző főzés miatt elveszett belőle.
A spenót biztonságosan újramelegíthető?
A régebben sokszor elmondottakkal ellentétben nem árt újramelegíteni a spenótot. Az első elkészítést követően hagyjuk gyorsan kihűlni a zöldségeket, és tároljuk hűtőszekrényben 4 °C-on. Ez azt jelenti, hogy a termelő baktériumoknak kevesebb lehetőségük van szaporodni. A maradékot legfeljebb 2 napig tárolhatja a hűtőszekrényben.
(Forrás: archívum, Radar, Margriet, Táplálkozási Központ. Fotó: Shutterstock)