A rémálmok olyan kellemetlen élmények, hogy éjszaka felébredünk, szorongunk, vagy éppen félünk a támadások, a természetfeletti lények, az üldöztetés és a különféle veszélyek érzése miatt. Mi okozza a rémálmokat? Aggódnia kell, ha látja őket? Hogyan bánjunk velük? Marta Celmiņa alvásspecialista, az Epilepszia- és Alvásgyógyászati Központ (BKUS) gyermekorvosa beszél ezekről és más kérdésekről.
Mik azok a rémálmok?
A rémálmok a parasomniák közé tartoznak – nem kívánt fizikai vagy érzékszervi élmények, amelyek alvás, elalvás vagy ébredés közben jelentkeznek. Az alvásgyógyászatban egy másik kifejezést különböztetnek meg – a „rémálombetegséget”, ami azt jelenti, hogy az ember olyan gyakran álmodik (legalább hetente egyszer), hogy az mind a hangulatot, mind az intellektuális képességeket befolyásolja, valamint negatívan befolyásolja a társadalmi és szakmai életet – magyarázza M. Celmiņa . Néha az emberek félnek elaludni, mert tudják, hogy éjszaka újra rémálmaik lesznek, és ez még rosszabbá teheti a rémálmokat.
A szakértő a rendelkezésre álló tanulmányokra hivatkozva jelzi, hogy felnőttkorban körülbelül 85%-uk álmodik legalább évente egyszer, míg körülbelül 5-7%-uk legalább hetente egyszer (ráadásul a nőknek gyakrabban vannak rémálmai, mint a férfiaknak). . A pszichiátriai megbetegedésben szenvedők közül csaknem 40%-uk vannak rémálmai, például poszttraumás stressz (66%) vagy szorongás (15%), valamint hangulatzavarban (37%) vagy személyiségzavarban szenvedők (31%).
Az egyszerű rossz álmokkal ellentétben a rémálmok olyan kellemetlen élményt jelentenek, hogy az ember szorongva vagy félve ébred fel. Az ember gyakran tapasztal támadásokat, üldözést, különféle veszélyeket. A gyerekeknél a rémálmok tartalma életkoruktól függően változik – ha eleinte szörnyek és különféle természetfeletti lények jelennek meg, akkor a nagyobb gyerekeknél a rémálmok a horror- vagy akciófilmekben látottakat, valamint az életben átélt kellemetlen helyzeteket (pl. , trauma vagy erőszak).
A rémálmok leggyakoribb okai
Számos tényező befolyásolhatja és hozzájárulhat a rémálmok előfordulásához.
- Stressz és szorongás, traumatikus események. Ha elhúzódnak, nagyobb a kockázata a rémálmok kialakulásának.
- Mentális betegségek, például depresszió, szorongás, bipoláris zavar, skizofrénia, poszttraumás stressz szindróma (PTSD). A PTSD-ben a rémálmok akár nagyon ijesztőek is lehetnek, így rontják a betegség tüneteit és álmatlanságot is okozhatnak.
- Krónikus betegségek, például migrén, hörghurut, asztma.
- Különféle gyógyszerek és függőséget okozó anyagok. Például antidepresszánsok vagy béta-blokkolók (szívbetegségek kezelésére használt gyógyszerek). Az alkoholfogyasztás és az alkohol megvonása is okozhat rémálmokat.
- Bizonyos gyógyszerek visszavonása.
- Alváshiány.
- Ha gyerekkorában rémálmai vannak, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ezek felnőttkorban is fennmaradnak.
Mi a teendő, ha rémálmai vannak?
Mindenki találkozott már életében legalább egyszer rémálmokkal, azonban nem mindig lehet pontosan meghatározni, miért történt ez, így nem is olyan egyszerű elkerülni őket. Kezelés ilyenkor általában nem szükséges, de ha hetente legalább egyszer megjelennek a rémálmok, amelyek befolyásolják az alvást, a hangulatot és a mindennapokat, illetve új gyógyszerek szedésének megkezdésekor jelentkeznek, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni – hangsúlyozza M. Celmiņa.
Gyakori rémálmok esetén a rémálmok jobb megértése érdekében alvásnaplót kell írni, amely tartalmazza a lefekvés és az ébredés időpontját, a nap eseményeit stb. stb. A legjobb, ha a rémálmok tartalmát is leírod – ez segít a lehetséges okok elemzésében. Papírt és írótömböt tarts az ágyad mellett, telefonon is írhatsz, de a kézzel írás segít jobban megvalósítani álmaidat – magyarázza a szakember.
Fontos megjegyezni három szempontot:
- mi történik egy rémálomban – például megpróbál elszökni a támadók elől;
- minél több részlet – írja le a környezetet, színeket, hangokat;
- írja le az érzéseit, amennyire csak lehetséges – például haragot vagy félelmet.
A rémálmok előfordulásának csökkentése érdekében a provokáló tényezők (például stressz vagy betegség) felismerésével és megszüntetésével kell kezdeni. Bármilyen alvásprobléma kezelésének alapja az egészséges alváshigiénia – ajánlások, amelyek segítik az agyat az alvásra való felkészítésben. Az alváshigiénia alapelvei közé tartozik a kényelmes és alvásbarát környezet kialakítása, a rendszeres sporttevékenység, valamint az aktiváló tevékenységek csökkentése vagy az elalvás előtti nyugtató tevékenységek fokozása.
A pszichoterápia segíthet a gyakori rémálmok kezelésében. Szakember segít a rémálmok tartalmának és okának értékelésében (itt a rémálmok említett leírása hasznos lesz). Különféle pszichoterápiás módszerek segíthetnek – de a szakember minden egyes személy számára egyéni megközelítést választ. Néhány közülük:
- A képpróbaterápia magában foglalja a rémálmok „újraírását”. Ehhez részletes leírásra van szüksége a rémálmokról.
- Lucid dreaming, ami azt jelenti, hogy az ember megtanulja, hogy álmaiban tudatában legyen létezésének, és képes befolyásolni is ezeket az álmokat. Az ilyen terápia segíthet azoknak, akiknek gyakori és ijesztő rémálmai vannak.
- Az expozíciós és deszenzitizáló terápia célja, hogy segítse a trauma érzelmi feldolgozását. A félelemmel és a traumával dolgoznak, segítve megérteni, hogy már nem veszélyes. Például a vezetés folytatásához egy közlekedési baleset után.
- A hipnózis segít egy ellazult állapot kialakításában, ahol sokkal könnyebben felszívja a pozitív gondolatokat a stressz leküzdésére.
- A progresszív mélyizom relaxáció segít megnyugtatni a testet és a lelket egyaránt. Ez a módszer magában foglalja a mély légzést, valamint az izomfeszülést és a szekvenciális ellazulást.
