Egy fémdetektorral rendelkező férfi aranynál értékesebb kőre bukkant. Ez belül volt

Nemesfémek keresése detektor segítségével a legtöbb országban korlátozott, és még ha ritka leletre is vezet, a tulajdonosnak jelentenie kell, és át kell adnia az illetékes hatóságnak. Sokan még mindig szerencsét próbálnak, bár legtöbbször csak apró, régebbi leleteket találnak az erdőkben, réteken.

Az ausztrál David Hole-nak sokkal nagyobb szerencséje volt az arany után kutatva, mint a legtöbb kalandornak. Amikor 2015-ben egy detektorral sétált a Melbourne melletti Maryborough Regionális Parkban, furcsa barna sziklára bukkant.

Hole hazavitte a sziklát, és több eszközzel, köztük fűrésszel, kalapáccsal, fúróval és még savval is megpróbálta feltörni, de hiába.

Az ausztrál csak három évvel később vitte el a titokzatos követ a Melbourne-i Múzeumba, ahol azt állította, hogy egy aranyérnek kell lennie a sziklában. Azonban hamarosan rájött, hogy a lelet sokkal többet ér, mint az arany.

Valójában egy 4,6 milliárd éves meteorit volt, ma ismert A Maryborough-i meteorit. Kutatásaival Dermot Henry és Bill Birch geológusok foglalkoztak tovább.

A kőzet, amelyet Hole csak véletlenül talált meg, mérete 38,5 x 14,5 x 14,5 centiméter, súlya pedig hihetetlenül 17 kilogramm, ami nem jellemző a szárazföldi eredetű kőzetekre.

A meteoritot végül gyémántfűrésszel vágták ki, míg belsejében kristályosodott cseppeket találtak, amelyek a ködök felmelegedése során keletkeztek a Naprendszer korai korában.

„Egyes meteoritok képet adnak bolygónk belsejéről. Mások a Naprendszernél régebbi „csillagport” tartalmaznak. Ennek köszönhetően tudjuk, hogyan keletkeztek a csillagok és a periódusos rendszer elemei.” – mondta Henry vo, hozzátéve, hogy létezik a meteoritoknak egy harmadik csoportja is, amelyek szerves molekulákat, például aminosavakat tartalmaznak, amelyek a földi élet építőkövei.

A tudósok szerint a Maryborough meteorit valószínűleg a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövből származik. A mai napig nem teljesen biztos, hogy mikor landolt a Földön.

admin/ author of the article
Loading...
Kirsche