A kutatók jelentős felfedezést tettek az Amazonas esőerdőjében, ahol egy sor sűrű és ősi várost találtak, amelyek 2500 éves múltra tekintenek vissza.
A város szerkezetében hasonlít New York-hoz / fotó: Pixabay
Ezek a városok, amelyek egy eddig ismeretlen agrárcivilizáció részét képezik, több mint 1000 négyzetkilométernyi területen terülnek el az Andok-hegység lábánál fekvő ecuadori Upano Valley régióban.
Az AFP hírügynökség friss jelentése szerint ezeket a mintegy 20 várost összetett útrendszer köti össze.
Az emberi településtervezés egyik formája a korai Amazóniában
Ez a lenyűgöző városi hálózat az emberi településtervezés olyan formáját képviseli, amely a mai napig páratlan a korai Amazóniában. „Nemcsak egy egyszerű faluval van dolgunk, hanem egy egész tájjal, amelyet az ember formált és honosított meg” – mondta Stéphen Rostain, a CNRS (Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ) kutatási igazgatója és a Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány vezető szerzője.
Ezt az „Upano” nevű civilizációt először Rostain, egy francia régész fedezte fel 25 évvel ezelőtt régészeti ásatások során, amelyek során több száz földdombot tártak fel.
Később, 2015-ben egy, az ecuadori Örökségvédelmi Hivatal által bérelt cég a Lidar (lézeres érzékelés és telemetria) technológiát használta a régió repülőgépről történő feltérképezésére.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a talajt az Amazonas erdő sűrű lombozatán keresztül pásztázzák, így feltárva a föld valódi formáját ezen a több száz négyzetkilométeren, ami a talajszintről lehetetlen.
„Ez egy igazi Eldorádó egy régész számára”
A Lidar-képek több mint 6000 halmot és téglalap alakú földplatformot tártak fel, amelyek lakások alapjául szolgáltak, és a nedves talaj fölé emelték őket. „Ez egy igazi tudományos Eldorádó egy régész számára”vallotta be Rostain, meglepődve a felfedezés nagyságán.
Az első ilyen platformok Kr.e. 500-ból származnak. i.sz. 300-600-ig, ez az időszak a Római Birodalom korszakának felel meg. Más, a spanyol kor előtti települések, amelyeket itt fedeztek fel, újabbak, i.sz. 500-ból származnak. Kr. u. 1500-ig, de nem olyan kiterjedtek.
A közelmúltban felfedezett városok figyelemreméltó aspektusa a nagy, egyenes és mély, derékszögben elhelyezett utcák jelenléte, hasonlóan a New York-i várostervezéshez, ahogy Rostain rámutat. Ezek az utak kötötték össze a városokat egymással, kereskedelmi és szertartási szerepük volt.
A városoknak több ezer lakosa volt
E városok némelyikének nagy központi sugárútja volt, hasonlóan a mexikói Teotihuacan régészeti lelőhelyéhez, amelyek célja a helyi közösségek összehozása volt. Ezek a helységek sűrűn lakottak voltak, „többezer lakossal” és statisztikai vizsgálat folyik a népesség pontosabb becslése érdekében.
A 8-10 méteres halmok a rituálékhoz vagy ünnepségekhez használt kollektív terek jelenlétét jelzik, nem pedig szokásos lakásként. A szántóföldek kis mérete is azt sugallja, hogy ez az agrárcivilizáció hatékonyan használta fel a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló területeket.
Rostain ásatásai során számos hazai műtárgyat fedezett fel, mint például magvakat, köszörűköveket, szerszámokat és kukorica sör ivására használt edényeket. Ez azt jelzi, hogy nem nomád társadalomról beszélünk, hanem rétegzett, hatósági struktúrákkal és bonyolult utak tervezésére képes mérnökökkel.
A felfedezés ellentmond annak a hagyományos felfogásnak, miszerint kizárólag primitív vadászó-gyűjtögető közösségek népesítették be, ami összetett városi társadalmak létezését mutatja.
Rostain hangsúlyozza, hogy újra kell gondolni az amazóniai őslakos civilizációk lekicsinylő nézetét, új perspektívát hozva e régió történelmébe és kultúrájába.
