Az esőkertek még mindig nem terjedtek el hazánkban, inkább háttérbe szorulnak. Sokak számára még ez a fogalom is ismeretlen. Mit tudsz elképzelni egy esőkert alatt? Miért jó egy ilyen kertet figyelembe venni egy telek tervezésekor? Mire való és hogyan működik?
Mi az esőkert
Az éghajlatváltozás az oka annak, hogy egyre jobban érdeklődünk a fenntartható vízgazdálkodás iránt. A gyakori megnyilvánulások közé tartozik különösen a hosszan tartó szárazság és árvizek. A jó hír az, hogy ezek az ingadozások egyszerű és természetes módon enyhíthetők. A segítségünkre lehet az úgynevezett bioretenciós rendszer. Ötlete a múlt század 90-es éveiben indult Maryland államban, és eredetileg az erős viharok esővíz-elfolyásának lelassítására és a klasszikus árvízvédelmi tartályok cseréjére szolgált volna.
Esőkertek
isifa/shutterstock
A friss csapadékvíz kémiai összetétele jobb, mint a helyi forrásvíz, nem tartalmaz klórt és nagyon jól oldja a tápanyagokat, így kiválóan alkalmas virágok, zöldségek vagy pázsit öntözésére.
Az esőkert egy célzott mélyedés (bemélyedés), amelynek célja az esővíz összegyűjtése szilárd felületekről: tetők, járdák, parkolók stb. Ily módon a víz természetesen beszivárog az altalajba, és nincs szükség a talaj vízelvezetésére. Ez a rendszer magánkertben is jól működik.A megfelelően kialakított esőkert lelassítja a víz kiáramlását a környezetből, növelve annak esélyét, hogy felszívódjon a talajba. Azonban nem teremt feltételeket az állóvíz kialakulásához. Vizuálisan az esőkert kifejezés alatt olyan növényközösséget képzelhetünk el, amely ellenáll a rövid távú vizesedés szélsőséges körülményeinek. Így nem csak funkcionális, de szép része is lehet környezetünknek.
Hová kell tenni
A ház közelében esőkert helyezhető el, hogy összegyűjtse az esővizet a tetőről és más szilárd felületekről. A javasolt legalább 4 m-es távolságot azonban be kell tartani, hogy a víz ne szivárogjon az épület alapjaira. A legjobb, ha a kert napos részére helyezzük el. De természetesen nem nagy fák alatt vagy nagy gyökérszerkezetek, szeptikus tartályok stb. helyén. Ismerni kell a talajvíz szintjét is. A maximális szintnek legalább 1 méterrel a felszívódási pont alatt kell lennie.
Esőkertek
isifa/shutterstock
Az adott hely őshonos növényei különösebb gondozást nem igényelnek. Az esőkertben gyönyörű virágágyásokat hoznak létre műtrágyázás és növényvédő szerek nélkül. (A képen egy esőkert látható a telepítés első évében. A terv szerzője a bioretenciós rendszerek egyik úttörője, Nigel Dunnett.)
Az esőkertek szabványos mélysége családi házaknál 30 cm körül van. Ezek összméretei azonban több tényezőtől is függnek, mint például a lecsapolt burkolt területek nagyságától, a terep lejtőjétől vagy a talaj típusától. Például a terep nagyobb lejtése esetén a visszatartási mélyedésnek mélyebbnek és nagyobb vízmennyiséghez méretezettnek kell lennie. A talaj típusa viszont befolyásolja a víz az altalajba való beszivárgását. Az agyagos talajon lévő esőkerteknek sokkal nagyobbaknak kell lenniük, mint a homokos talajokon. Az esőkert megjelenését és formáját össze kell hangolni az általános tereprendezési koncepcióval.
Esőkertek
isifa/shutterstock
Vágj át az esőkerten
Esőkert építése
Az esőkert építésénél először a körülményektől és a kert általános koncepciójától függően határozzák meg a szükséges méretet, alakot és helyet. A megfelelően kialakított esőkertnek lehetővé kell tennie a víz elvezetését 48 órán belül. Ezért nagyon fontos a helyi talajviszonyok ismerete, és szükség esetén a meder lecsapolása. Egy egyszerű teszttel kiderítheti a megfelelő elhelyezést. A kiválasztott helyen 20 cm mély gödröt ásunk, és feltöltjük vízzel. Ha a víz 24 óránál tovább szivárog az altalajba, a hely nem alkalmas esőkert létesítésére.
Esőkertek
isifa/shutterstock
Nigel Dunnet által tervezett esőkert két év ültetés után. A kínai astilbe az egyik jellegzetes és gyönyörű évelő, a cickafarkfűvel és a gyöngyvirággal együtt nyáron illatával vonzza a rovarokat és a pillangókat.
Az esőkert aljának vízszintesnek kell lennie. A meder alsó oldalát (a vízbefolyással szemben) gáttal (földgáttal vagy szilárd áthidalóval) kell biztosítani, amely a vizet az áztatásra szánt helyen tartja. A kert kívánt mélységű és formájú ásása után a talaj tulajdonságainak javítására kertészeti komposztot adhatunk hozzá (a mélység meghatározásakor ezt figyelembe kell venni).
Az esővíz fix felületekről folyik a kertbe vagy a felszínen, vagy alatta. Kivezetését kőréteggel kell rögzíteni, ami megakadályozza, hogy az agyag kimosódjon az ágyás széléről. A kiválasztott növények kihelyezése után megkezdődhet az ültetésük. A friss ültetés alkalmankénti karbantartást igényel – aszályok idején öntözni kell a fiatal növényeket vagy el kell távolítani a gyomokat. A kapcsolódás után a növényközösség többé-kevésbé önellátó.
Esőkertek
isifa/shutterstock
Az esőkert előnyei
- Csökkenti a meleget a nyári hónapokban (a kertben elpárolgott és összegyűjtött esővíz átlagosan kb. 2 °C-kal csökkenti a hőmérsékletet).
- Növeli a levegő páratartalmát a telken.
- Csökkenti a por és az allergének előfordulását a levegőben.
- Az összegyűjtött esővíznek praktikus haszna van az öntözésnek.
- Pénzt takarít meg (az esővíz elvezetésének költségeit).
- Csökkenti az árvizek kockázatát.
- Növeli a talajvíz tartalékokat.
- Nem teremt feltételeket a pangó víznek, így nem kell tartani a szúnyogoktól.
- Menedéket teremt a vadon élő állatok számára, beleértve a madarakat és a pillangókat.
- Kis vízkörbe vezeti vissza a vizet (egy családi ház teteje kb. 100 m veszteséget okoz3 víz).
- Egyedülálló ökoszisztémát hoz létre, amely a kert esztétikai gyöngyszeme is lehet.
„Az esőkert gyönyörű ékszer lehet az ingatlanon, és megfelelő hely a kikapcsolódásra, miközben megóvja a környezetében lévő vízforrások minőségét.”
Natália Polesnáková, kertépítész
Megfelelő növényfajták
Az esőkertek növényeinek kiválasztása nem egyszerű, mivel extrém körülményeknek lesznek kitéve. Az esős évszakban ellenállniuk kell az átmeneti vizesedésnek, száraz időszakban pedig a nedvesség hiányának. A felhasználható fajok közé sok évelő, fű és cserje sorolható: kínai astilbe (Astilbe chinensis), veréb (Lythrum salicaria), sugárzó rudbeckia (Rudbeckia fulgida), agastacha ánizs (Agastache foeniculum), New England őszirózsa (Aster novae-angliae), nyelvész (Ligularia „The Rocket”), közönséges harkály (Acorus calumus), hasított kerítőháló (Juncus effusus), rúd köles (Panicum virgatum), írisz sárga (Iris pseudacorus), kender (Eupatorium maculatum) és mások.
K2N TÁJ
Katka, Kristýna és Natália a brünni Mendel Egyetem kert- és tájépítész szakán végzett, és a K2N LANDSCAPE stúdió alapítója. Kortárs ökológiai elvek alapján tervezik a kerteket.
SZÖVEG: K2N TÁJ és PAUKEJE KATARÍNA
FÉNYKÉP: Isifa/shutterstock és a cég archívuma FORRÁS: magazin
