Az ilyen stressztől szenvedők gyakran nem veszik észre, milyen rossz a helyzet, amíg már túl késő, és kimerítették fizikai és szellemi erőforrásaikat. Ezért fontos a munkahelyi stressz mielőbbi felismerése, majd hatékony leküzdése ellene.
Ezért a svájci ETH Zürich kutatói modellt fejlesztenek ki az emberek munkahelyi stressz szintjének meghatározására. A folyóiratban megjelent kutatás alapja az egér és a billentyűzet használatának módja. Az eredmények segíthetnek megelőzni a krónikus stresszt, mielőtt az túl súlyossá válna.
A Mara Nägelin matematikus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai által kifejlesztett új modell értékes lépést jelent ebben az erőfeszítésben. A gépi tanulás és az új adatok segítségével a modell képes észlelni a munkahelyi stressz szintjét az alapján, hogy az emberek hogyan használják az egeret és a billentyűzetet.
Úgy tűnik, hogy a gépelés vagy az egér mozgatása jobban jelzi a stresszt, mint a pulzusszám, mondta Nägelin a.
A vizsgálat során a csapat 90 embert figyelt meg a laboratóriumban, amint szimulált irodai feladatokat végeztek. A lehető legreálisabbnak kellett lenniük. Például találkozók tervezése vagy adatok rögzítése és kiértékelése. A kutatók rögzítették a résztvevők viselkedését az egér és a billentyűzet használata közben, valamint pulzusszámukat. Többször kérték a résztvevőket, hogy jelezzék, mennyire érzik magukat stresszesnek.
Az eredmények azt mutatták, hogy minél stresszesebb az egyén, annál szabálytalanabb és pontatlanabb az egér és a billentyűzet viselkedése. Nägelin azt mondta:
„A stresszes emberek egyre kevésbé pontosan mozgatják az egérkurzort, és hosszabb mozdulatokat hajtanak végre a képernyőn. Másrészt a kipihent emberek rövidebb, közvetlenebb utakon jutnak el úticéljukhoz.”
A stresszes emberek nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat írás közben, görcsösen írnak és több rövid szünetet tartanak. Ezzel szemben a nyugodt emberek kevesebb szünetet tartanak, és általában tovább maradnak gépelés közben.
A neuromotoros zaj elmélete
A stressz és e tevékenységek közötti kapcsolat a neuromotoros zaj elméletével magyarázható. A megnövekedett stressz negatívan befolyásolja agyunk információfeldolgozási képességét. Ez a motoros képességekre is hatással van.
A tanulmány meglepetése az volt, hogy a gépelés és az egér használata jobban megjósolta az alanyok stresszes érzéseit, mint a pulzusszám.
A kutatók jelenleg olyan svájci alkalmazottak adataival tesztelik modelljüket, akik beleegyeztek abba, hogy egér- és billentyűzettevékenységüket a pulzusszámmal együtt figyelik – írja a portál. A kutatók azt remélik, hogy az új eredmények az év végére elérhetők lesznek.