Bizonyos élelmiszerek észrevehetően befolyásolhatják a testszagot, kellemetlen szagokat okozva, amelyek az emésztés és az anyagcsere során felszabaduló vegyületek miatt keletkeznek. Míg a testszag különféle tényezők, köztük a genetika, a higiénia és az általános egészségi állapot összetett kölcsönhatása, az elfogyasztott élelmiszerek jelentős szerepet játszhatnak a szaglásunkban.
Az egyik olyan élelmiszerkategória, amelyről ismert, hogy hozzájárulnak a testszag kialakulásához, a kéntartalmú élelmiszerek. Ide tartoznak a keresztes virágú zöldségek, például a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta és a karfiol. Az ezekben a zöldségekben található kénvegyületek az emésztés során lebomlanak, és szúrós szagú gázokat, például hidrogén-szulfidot bocsátanak ki. Ezek a gázok felszívódhatnak a véráramba, és végül az izzadtság és a lehelet révén felszabadulhatnak, ami határozott és néha kellemetlen szagot eredményez.
A nem kívánt testszag másik felelőse a vörös hús. A vörös hús emésztése során aminosav melléktermékek keletkeznek, köztük különféle kéntartalmú vegyületek. Ezenkívül a vörös húsban lévő zsír lebontása bizonyos szagú vegyületeket bocsáthat ki, amelyek hozzájárulnak a test által kibocsátott általános szag kialakulásához. Ennek eredményeként azok az emberek, akik nagy mennyiségű vörös húst fogyasztanak, kifejezettebb és határozottabb testszagot tapasztalhatnak.
A fűszerek és az erősen illatosított ételek szintén befolyásolhatják a testszagot. A fokhagyma és a hagyma például kénvegyületeket tartalmaz, amelyek felszívódnak a véráramba, és az izzadtság és a lehelet útján kiválasztódnak, jellegzetes szagot okozva. Ezek a szagok órákig eltarthatnak, így az ilyen ételeket fogyasztó emberek jellegzetes szaguk miatt észrevehetők.
A halak, különösen az olajos halak, mint a lazac és a makréla, omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, amelyek jót tesznek az egészségnek, de hozzájárulhatnak a testszag kialakulásához. Ezeknek a zsírsavaknak az emésztés során történő lebomlása olyan vegyületeket szabadíthat fel, amelyek az izzadsággal kiválasztva halszagot okozhatnak. Ez a hatás kifejezettebb azoknál az embereknél, akik rendszeresen nagy mennyiségű halat fogyasztanak.
Bizonyos ételek mellett bizonyos italok is befolyásolhatják a testszagot. Az alkohol például fokozhatja a testszagot a májra gyakorolt hatása és az anyagcsere módja miatt. Az alkohol anyagcsere melléktermékei a lehelet és az izzadtság révén szabadulhatnak fel, hozzájárulva a kellemetlen szag kialakulásához.
A jó személyes higiénia betartása, a hidratáltság, valamint a különféle friss gyümölcsök és zöldségek étrendbe vétele segíthet csökkenteni a szagokat okozó élelmiszerek hatását. Bár fontos tisztában lenni azokkal az élelmiszerekkel, amelyek hozzájárulhatnak a testszag kialakulásához, az egyéni reakciók változhatnak, és a genetikai tényezők is szerepet játszanak abban, hogy szervezetünk hogyan metabolizálja és kiválasztja ezeket a vegyületeket.
