November végén a kertészek gyakran elrakják a szerszámaikat, de ilyenkor már előnyt szerezhet. Ha a megfelelő zöldségeket hűvös talajba vetjük, korai kezdést és erősebb gyökereket biztosítunk számukra. Míg mások még csak most kezdik a tavaszi munkákat, addig te már élvezheted az első termést. Tudja meg, mely zöldségeket érdemes még novemberben vetni.
Miért érdemes novemberben téli zöldségeket vetni?
November az ideális időszak a téli zöldségek vetésére, amelyek a talajban való téli edzésüknek köszönhetően sokkal gyorsabban kelnek majd, amint beköszöntenek az első melegebb napok. A sárgarépa, a petrezselyem és a kapor nagyon jól bírja a téli fagyokat, és a természetes rétegződés – azaz a magok alacsony hőmérsékleten történő átalakulása – folyamatának köszönhetően kora tavasszal már készen állnak a termesztésre. E folyamat során biokémiai változások mennek végbe a magban – az alacsony hőmérsékleten az embriók fejlődése gátolt, ugyanakkor aktiválódnak a csírázást gátló enzimek, amelyek lebontják a csírázást gátló anyagokat.
Ily módon a mag télen „pihen”, miközben felkészül a tavaszi intenzív növekedésre. Amikor a hőmérséklet emelkedik, az anyagcsere-folyamatok felgyorsulnak, és a mag azonnal reagál a csírázás megkezdésével. Ez azt jelenti, hogy már április végén vagy május elején élvezheti a fiatal sárgarépát, az aromás petrezselymet vagy a friss kaprot, anélkül, hogy előtte üvegházban vagy műanyag alagútban kellene vetnie.
Milyen zöldségeket érdemes vetni tél előtt?
Nem minden növény alkalmas novemberi vetésre, de van néhány olyan faj, amely nagyon jól bírja a téli körülményeket, és tavasszal gyorsan beindul. Íme a leggyakrabban választott téli zöldségek:
- A téli vetés nagyobb és korábbi termést tesz lehetővé;
- gyökér- és levélpetrezselyem – magjainak hideg időjárásra van szükségük a csírázáshoz, ezért az őszi vetés jobb növekedést biztosít tavasszal;
- kapor – magjai jól átvészelik a telet a talajban, és az első napsugarak hatására erőteljes növekedésnek indulnak.
Hogyan készítsük elő a talajt a késői vetéshez?
A sikeres téli vetéshez fontos a talaj megfelelő előkészítése. A talajtjól meg kell lazítani és meg kell tisztítani a növényi törmelékektől, hogy a magok gond nélkül átvészelhessék a telet. Célszerű komposztot is kijuttatni, amely alapvető tápanyagokkal gazdagítja a talajt, és támogatja a tavaszi növényfejlődést.
Ősszel a magokat 1-2 cm-rel mélyebbre kell vetni, mint a tavaszi vetéskor. Így jobban védve lesznek a szélsőséges időjárási jelenségektől, mint például a fagy és az erős szél, amelyek károsíthatják vagy kifújhatják őket a talajból. A mélyebb talajszinteken a hőmérséklet stabilabb, és a magok jobban védve vannak a felszíni fagyoktól.
Ha kivételesen kemény fagy következik be, a vetési területet le kell takarni. Száraz szalma, levelek vagy fakéregformájában mulcsot alkalmazva megvédi a magokat a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól és a talaj kiszáradásától. Ha a talaj napközben felmelegszik, éjszaka pedig erősen lehűl, a magok hőstressznek lehetnek kitéve. A mulcs csökkenti ezeket a változásokat, mivel stabilabb környezetet teremt, Az így vetett zöldségfélék, például a sárgarépa, petrezselyem és kapor nagyobb eséllyel csíráznak egyenletesen és korán.
Milyen előnyei vannak a téli vetésnek?
A téli vetés előnye nemcsak a vegetáció korábbi megindulása, hanem a növények nagyobb betegségekkel szembeni ellenálló képessége és a termés jobb kondíciója is. A talajban telelő növények megerősödnek, így tavasszal gyorsabb és intenzívebb a növekedésük, mint a tavaszi vetés esetén . Ezenkívül a téli növények általában dúsabbak és ízletesebbek, amit különösen a saját friss termésen alapuló egészséges konyha szerelmesei fognak értékelni.
A kora tavasszal virágzó növények a tél utáni hóolvadásból merítik a vizet, így csökken a további öntözés szükségessége. Ez különösen fontos, amikor nyáron és tavasszal kevesebb csapadék esik.