,
A fekete méh, más néven asztalos méh nagy, fekete, zajos, és a kertek többi rovarlátogatójával ellentétben magányos is. Szülőföldünkön évek óta nem jelent meg, de most úgy tűnik, visszatért, és beporozza a kertjeinket.
Az ács méh nélkülözhetetlen a mai ökoszisztémában. Magányos életet él, és fából faragott kis kamrákban telel.
A fekete méh már a 19. században elterjedt volt
Ez a fekete méh már a 19. században elterjedt volt, de aztán csaknem száz évre eltűnt. Dél-Európában repült, mert szereti a meleg időt. Csak az 1990-es években tért vissza hozzánk, amikor a hőmérséklet nyáron emelkedni kezdett.
Az asztalos méh meglehetősen félénk, ezért elrepül, mielőtt a közelébe kerülhetne. De próbáld ki, mert a látványa lélegzetelállító. Emellett kerüli a többi méhet, és egyedül él. Leggyakrabban a házak különböző repedéseiben hibernál, vagy lyukakat hoz létre a korhadó fában.
A harkály válogatós, és ha kertjébe akarja csábítani, szerezzen be sörét, somfát vagy hüvelyes növényeket. Inkább virágzó réteken jelennek meg, ahol bogáncsot vagy bogáncsot keresnek.
Honnan ismerjük fel a famunkást?
A harkály fémes fekete színe és szárnyai kékes árnyalatúak. A poszméhhez képest kevésbé bolyhos, erős hangja miatt gyakran összetévesztik a darázssal. A szarvassal ellentétben azonban a fekete méh teljesen ártalmatlan.
Ez az egyedülálló rovar akár három centiméter hosszúra is megnő, és amikor kitárja szárnyait, könnyedén eléri a négy centimétert is.
Semmi esetre se űzzük ki a kertből, mert az egyik legfontosabb beporzó. Ne feledje, hogy a teljes rovarnemzetség elengedhetetlen a világ biológiai sokfélesége szempontjából.
A nemzetségnek 31 alnemzete és mintegy ötszáz faja van, amelyek a világ trópusi és szubtrópusi vidékein élnek. Csehországban megtalálható a bíborfakopáncs és a vándorharkály, Dél-Morvaországban is többször megfigyelték a kis harkályt.