A legtöbb román úgy gondolja, hogy kevés olyan cég van, amelyik vállalta a fenntarthatóságot, és még kevesebb az, amelyik konkrétan fenntartható lépéseket tesz – derül ki az Omnibusz tanulmány adataiból.Az ország lakosságának megítélése a márkák fenntarthatósági elkötelezettségekkel kapcsolatos kommunikációjáról” Az IZI adatait a Román Fenntarthatósági Nagykövetség (ASR) számára készítették, és az idei első „Fenntarthatósági megbeszélések” vitáján mutatták be, amelynek témája volt. „Fenntarthatóság: a felelős kommunikáció és a félretájékoztatás között”.
10 válaszadóból 7 úgy véli, hogy kevés olyan márka van, amelyik kijelenti, hogy érintett, és 10-ből több mint 8 válaszol úgy, hogy kevés olyan márka van, amelyik konkrét lépéseket tesz a fenntarthatóság terén – derül ki az Omnibusz tanulmányból is.
Ezzel összefüggésben, de figyelembe véve a vállalatok társadalomban betöltött jelentős szerepét is, jelentősen megnőtt az érintettek információigénye, így a fogyasztók körében is, akiket egyre jobban érdekel a fenntarthatóság témaköre. Így a vállalatok felelős kommunikációja elengedhetetlenné vált a dezinformáció leküzdésében, annak egyre változatosabb formáiban: , , , , .
„Az igazán felelős vállalatok először csinálnak, majd kommunikálnak. 20 évvel ezelőtt a fenntarthatóságról beszéltünk a CSR – Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás szempontjából. Közben megjelent a vállalatirányítás fogalma. Azok a vállalatok, amelyek valóban fenntartható és felelősségteljes üzletet folytatnak azokon a piacokon, ahol működnek, saját belső taxonómiát alakítottak ki. Jelentések azokról a jelentésekről, amelyek segítenek megérteni, hogy az üzenetek, amelyeket kifelé küldünk, valóban alátámasztják-e a valóságot.” megállapított Anca Ungureanuaz UniCredit Bank személyazonossági és kommunikációs igazgatója.
Valer Hancasaz IAA Románia elnöke úgy véli, hogy a jelenség elleni küzdelem érdekében zöldmosás (hamis, félrevezető, megalapozatlan vagy hiányos állítások egy termék, szolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység zöld tulajdonságairól), a vállalatoknak először egy jól meghatározott stratégiára és konkrét lépésekre van szükségük.
„Úgy gondolom, hogy arra kellene összpontosítanunk, hogy mit jelent felelősségteljesnek lenni és elkötelezettnek lenni a fogyasztókkal. Minden vállalkozás elsősorban a profitra összpontosít. Profit nélkül nem létezhetnek fenntartható cselekvések, függetlenül attól, hogy a hátrányos társadalmi környezetbe való bevonásról, a környezetvédelemről stb. A vállalatok tisztában vannak a mélyreható tanulmányokkal, és hasznot is húznak belőle, ezért a nyilvánosság igényeinek rendkívül egyértelműnek kell lenniük. A kommunikációig, ahol azt kockáztatjuk, hogy a zöldmosás rossz irányába haladunk, legyen egy stratégia, egy röntgenfelvétel a küldetésről,Niának is van néhány konkrét intézkedése” mondott Valer Hancasaz IAA Románia elnöke.
A médiának fontos szerepe van a fenntarthatóság terén a félretájékoztatás elleni küzdelemben a helyes és ellenőrzött információk terjesztésével. Ezen túlmenően az újságírók a fenntartható vállalatok pozitív példáinak bemutatásával, valamint a zöldmosási esetek kivizsgálásával és feltárásával jobb változást hozhatnak létre.
„Az újságíróknak már megvannak az alapvető kérdések, amelyeket fel kell tenniük, így nem lehet nehéz felismerni egy hamis történetet. Az újságírókat könnyen el lehet csábítani egy látványosnak tűnő, cégtől érkező témával. Ám miután felébrednek ebből a csábításból, el kell kezdeniük azon töprengeni, hogy ki az a cég, amelyik átadja ezeket az információkat, amelyekkel kapcsolatban kétségeik vannak. És nekünk, újságíróknak kételkednünk kell minden rendelkezésünkre bocsátott információval kapcsolatban. Számos módja van annak, hogy egy újságíró megtudja, hogy az információ zöldmosás-e” megállapított Paula Herloújságíró és a „Románia, szeretlek” című műsor producere.
Mircea Toma, A CNA tagja úgy véli, hogy az oktatás a félretájékoztatás elleni küzdelem fő pillére, mind a vállalatok, mind a kommunikációs, reklám- és marketingszakemberek, mind pedig a fogyasztók szemszögéből.
„Ami aggodalomra ad okot azoknak a szervezeteknek, amelyekben eddig és jelenleg is dolgoztam abban az intézményben, ahol dolgozom, az a médiaoktatás. Az információ kritikus fogyasztása annál is élesebb téma, mivel a mennyiség gigantikusan megsokszorozódik, és mivel kiderült, hogy a hamis információk hatása katasztrofális lehet. De a médiafogyasztás oktatásának ugyanennek az elvének a reklámfogyasztást is magában kell foglalnia. Hogyan érthetem meg és bonthatom ki a hirdetések bármely formájából származó információkat? Az oktatás a helyes válasz. […] Az a véleményem, hogy van egy közönségünk, amely kiszolgáltatott a hazugságnak. Ezért minden normatív beavatkozás fegyelmezi a vállalatoktól érkező kommunikátorok lelkesedését” mondott Mircea Tomaaz Országos Műsorszolgáltatási Tanács tagja.
Az Omnibus tanulmány részletes eredményei „A nemzeti lakosság véleménye a márkakommunikációról a fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban” megtekinthető, és a vita teljes felvétele hamarosan elérhető lesz az ASR YouTube-ján.
A fenntarthatósági beszélgetésekről
A „” a Romániai Fenntarthatósági Nagykövetség által kidolgozott program azzal a céllal, hogy a közpolitikákat perspektívába helyezze, összehangolva azokat a fenntartható fejlődés elveivel és célkitűzéseivel. Így egyes tematikus találkozókon az üzleti, közéleti, tudományos vagy non-profit környezet szakértőit hívják meg, hogy megvitassák Románia fenntarthatósági napirendjét. A korábbi kiadások között megemlítjük: „Korai oktatás: kedvező befektetés vagy nemzeti vészhelyzet”, „Klímaváltozás: hatása és hatásai a gazdaságra”, „Versenyzünk vagy együttműködünk a fenntarthatóságért?”, „A román gazdaság dekarbonizációja? „. A 2023-as Fenntarthatósági beszélgetések vitasorozat az UniCredit Bank Romania támogatásával készül.
A Fenntarthatóság Nagykövetségéről
elősegíti azt a gazdasági modellt, amelyben a vállalatok partnerségek révén társadalmi és környezeti problémákat oldhatnak meg a gazdasági hatékonyság (profit) feláldozása nélkül. A nagykövetség non-profit, magán- és apolitikus kezdeményezés. A hivatalosan 2018-ban indult szervezet összefogja az érintett felelős cégeket és civil szervezeteket, hogy közösen hozzájárulhassunk ahhoz a pillanathoz, amikor a románok egészséges környezetben, tisztességes és virágzó társadalomban élnek.
