Flávio Dino miniszter, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (STF) határozatával részben felfüggesztették a Paraná Információs és Kommunikációs Technológiai Vállalat (Celepar) privatizációját engedélyező állami törvényt. Ennek eredményeként a privatizációval kapcsolatos közigazgatási cselekményeket felfüggesztik a Bíróság további tárgyalásáig. A Dino előzetes döntést terjesztett az STF plenáris ülésére népszavazás céljából.
A miniszter megértette, hogy a törvény egyelőre nem bizonyítja, hogy rendelkezik a személyes adatok védelméhez való alapvető jog biztosításához szükséges biztosítékokkal. A szóban forgó alkotmányellenességi keresetet a Munkáspárt (PT) és a PSOL (Partido Socialismo e Liberdade) terjesztette elő.
Az 1964-ben alapított Celepar volt az első brazil nyilvános információs technológiai vállalat. A testület felelős a Paraná lakosságára vonatkozó nyilvános adatok, például az adónyilvántartások, a közlekedési bírságok és az egészségügyi adatok tárolásáért.
A keresetben a felek arra hivatkoztak, hogy a privatizációt felhatalmazó állami törvény figyelmen kívül hagyja az Unió kizárólagos jogalkotási hatáskörét a személyes adatok védelmére és kezelésére. Továbbá azzal is érveltek, hogy a szöveg sérti ezen információk védelméhez való alapvető jogot.
A miniszter a határozatban leszögezte: megkerülhetetlen az az előfeltevés, hogy a személyes adatok általában, és azon belül is az érzékeny adatok maximális védelmet és óvatosságot érdemelnek az állam részéről. A Dino esetében a szóban forgó törvény általában a Celeparban fennálló részesedési irányítás eladását, következésképpen az adatok továbbítását és feldolgozását írja elő, ami „lehetetlenné teszi az alapvető jog tényleges tiszteletben tartásának megállapítását”.
„Ki szeretném hangsúlyozni, hogy egy bizonyos kereskedelmi szektorban működő cégnél nem csupán a tulajdonosi irányítás megváltoztatásának rutinszerű műveletéről gondoskodunk. Valójában a paranái polgárok alapvető jogait kell betartani, amint azt a szövetségi alkotmány, valamint az Országos Kongresszus és az illetékes Szabályozó Ügynökség (ANPD) által kiadott egyéb szabályok diktálják” – írta a miniszter.
„Ezek a jogok olyan rendkívül nagy jogi jelentőségű dimenziókat fednek le, mint a magánélet, a diszkrimináció elleni védelem és a közbiztonsági politikák. A személyes adatok, különösen az érzékeny adatok feletti ellenőrzése egyre nagyobb jelentőségű, globálisan vitatott téma, ezért a legkülönbözőbb szuverén nemzetekben szigorú közpolitikák tárgya” – folytatta.
Dino megemlítette, hogy az ehhez a biztosítékhoz szükséges intézkedések elégtelenségét Paraná Állam Számvevőszéke (TCE-PR) már korábban is feltárta, és arra a következtetésre jutott, hogy „hiányoznak a tanulmányok és a minimális intézkedések az abból adódó kockázatok csökkentésére, hogy az állam eltávolodik a vállalat ellenőrzésétől”.
Majd megjegyezte, hogy a TCE-PR hatálya alá tartozó, a privatizáció megszakítását előidéző egymást követő határozatok ellenére a privatizációt látszólag a kérdéses szempontok megoldása nélkül folytatták. A miniszter számára ez a helyzet a jogbizonytalanság nem kívánt forgatókönyvét jelenti, beleértve a privatizáció jövőbeni résztvevőit is.
A miniszter a „késésveszély” miatt részben helyt adott a felszólításnak. A Dino megállapította, hogy a Celepar privatizációjának meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló szövetségi jogszabályoknak, és hogy a privatizáció előrehaladása előtt Paraná államnak a vállalati átállásról szóló „személyes adatok védelmére gyakorolt hatásjelentést” kell benyújtania az Országos Adatvédelmi Hatósághoz (ANPD).
„A fenti követelményeknek való megfelelés bizonyítása után az előzetes védelem és/vagy érdemi értékelés újbóli elemzéséhez az aktákat kell kitölteni” – zárta szavait.
