A szieszta titkos fegyver a jobb egészségért? Ez a kérdés évtizedek óta ellentétes véleményeket vált ki a tudósok körében, de egy biztos: a délutáni alvás hatással van szervezetünk működésére.
Az Obesity tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban egy spanyol tudóscsoport a szunyókálás kérdését vizsgálta. Eredményeik új megvilágításba helyezik az alvás időtartama és helye közötti kapcsolatot, valamint számos metabolikus markert, köztük az elhízást.
A felmérést több mint 3000 murciai spanyol bevonásával végezték.
Kiderült, hogy azok, akik hosszan – 30 percnél tovább – szundikáltak, 2%-kal magasabb testtömeg-indexet mutattak – ez a testtömegnek a magassághoz viszonyított mértéke –, mint azoknak, akik nem szunyókáltak.
Ráadásul az elhízás kockázata náluk 23%-kal, a metabolikus szindróma – a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát növelő betegségek csoportja – kockázata pedig 40%-kal magasabb.
Másrészt, a magas vérnyomás kockázata azoknál az embereknél, akik rövid ideig – 30 percnél rövidebb ideig – aludtak, 21%-kal csökkent.
„A hosszú alvások a metabolikus szindróma testtömeg-indexe, a trigliceridek, a glükóz és a vérnyomás emelkedésével járnak” – mondta Marta Garaulet, a tanulmány szerzője és a spanyol Murcia Egyetem fiziológiaprofesszora.
„Ezzel szemben, amikor az alvás rövid, azt látjuk, hogy ez a magas vérnyomás valószínűségének csökkenésével jár, tehát bizonyos értelemben az alvás egyfajta védőmechanizmussá válik.”
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a szunyókálás időtartamát az „elhízás szempontjából relevánsnak” kell tekinteni, de az eredmények csak „asszociációra” mutattak rá, nem pedig formális ok-okozatra.
Más szóval, a kutatók „releváns” asszociációkat hoztak létre olyan emberek között, akik például hosszabb ideig szunyókálnak, és nagyobb volt az elhízás kockázata, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az emberek túlsúlyosak voltak, mert hosszan szunyókáltak. Azt sem, hogy ezek az emberek a súlyuk miatt szunyókálnak.
Kultúra és szunyókálás
Tavaly Garaulet egy másik, 450 000 ember bevonásával végzett brit Biobank-vizsgálatot vezetett, és 127 genetikai változatot talált a szunyókáláshoz: „Minél magasabb a szunyókálás genetikája, annál nagyobb a szunyókálás gyakorisága” – mondta Garaulet az Euronewsnak. „Ez segít megmagyarázni, hogy egyesek miért nem tudnak szunyókálni.”
Egy orvos könnyű trükköt adott a vérnyomás csökkentésére nyáron
Az angol tanulmány a spanyoltól eltérően a genetikai kutatásban használt statisztikai technikát használt a kockázati tényezők és az egészségügyi kimenetelek közötti ok-okozati összefüggések vizsgálatára, az úgynevezett Mengyelejev randomizációt. A technika lehetővé tette Garaulet csapatának, hogy rámutasson „lehetséges ok-okozati összefüggésekre a gyakoribb nappali szunyókálás, a magasabb vérnyomás és a derékbőség között”.
A spanyol tudósok megállapításai nem annyira meggyőzőek, mivel nem használtak statisztikai technikát. Azonban új perspektívát kínálnak a szunyókáláshoz.
A brit tanulmányt átlagosan 60 éves lakosság körében végezték, „ahol a szunyókálás nem szokása ennek a kultúrának” – mondja a spanyol tudós. Ezért kíváncsi volt, mi történik egy fiatalabb, kevesebb betegséggel küzdő mintában, de egy olyan országban is, ahol szilárd sziesztakultúra és magas hőmérséklet uralkodik.
A hő azért volt releváns, mert korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szieszta gének hő hatására aktiválódnak.
„A nyári hőmérséklet aktiválja a PER3 gént, amely a szunyókálást elindító óragén, ami megmagyarázza, hogy a Földközi-tenger térségében miért nagyobb a hajlam a déli alvásra, mint a skandináv országokban.”
Vannak, akiknek nincs sziesztagénje – magyarázta a tudós –, de ha igen, akkor ez a sziesztagén aktiválódhat a melegebb területeken, és napközben aludni akar.
A spanyol következtetések az angol bank által nyert következtetéseket részletezik, és Garaulet nemcsak a nappali alvási epizódok finomabb aspektusait tudta felmérni – nevezetesen, hogy a szieszta időtartama hogyan befolyásolja az értékelt egyének egészségét, hanem azt is, hogy az a hely, ahol az emberek alszanak, hatással van az egészségre.
„Pozitív összefüggés van a rövid szunyókálás és a vérnyomás javulása között, különösen, ha fotelben vagy kanapén alszol, nem pedig ágyban” – mondja Garaulet.
Úgy tűnik, hogy az embereknek nem kell nagy testtartást változtatni a nap folyamán, mivel ez megemelheti a vérnyomást – magyarázta.
Az elhízást a hosszú szunyókálással összefüggésbe hozó megállapításaival összhangban Garaulet, a Harvard vendégprofesszora, a közelmúltban egy másik tanulmányt tett közzé, amely arra a következtetésre jutott, hogy a hosszan szunyókáló emberek szívritmusa nagyobb valószínűséggel változik. A lipáz nevű enzim döntő szerepet játszik szerepe az étkezési zsírok emésztésében és anyagcseréjében.
A szunyók produktívabbá teszik az alkalmazottakat
Garaulet szerint a szunyókálás tudományos alapjainak megértése segíthet új módszereket javasolni az alkalmazottak teljesítményének javítására.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a rövid szunyókálás a jobb munkamemóriával, valamint a jobb teljesítménnyel és éberséggel jár, különösen az alváshiányos egyéneknél, de a szokásos szunyókálás hosszú távú hatásai a krónikus betegségek kockázatára továbbra is ellentmondásosak.
„Ezért is érdekes ez a téma, ez segít annak eldöntésében, hogy a szunyókálást javasolni kell-e, hogy mindezen előnyöket a munkahelyen elérjük – mondja Garaulet –, de további kutatásokra van szükség.
Ahhoz, hogy következtetéseket vonjanak le az anyagcsere-kockázatról vagy az elhízásról, a kutatóknak sok hónapra van szükségük ugyanazokkal az alanyokkal, „és egy olyan személyt, aki soha nem szunyókál, vagy nem rendelkezik a genetikai adottságokkal, nem lehet rákényszeríteni arra, hogy minden nap szunyókáljon, szunyókáljon, vagy arra kényszerítse a szundikálókat, hogy aludjanak. hat hónap – mondja.
Bár a véletlenszerű keresztezett vizsgálatok elvégzése kihívást jelenthet, a korábbi hosszú távú vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak a szieszta egészségügyi előnyeire. 2007-ben a Harvard School of Public Health által végzett tanulmány kimutatta, hogy a szunyókálás hozzájárult a szívbetegségek alacsonyabb arányához a mediterrán országokban.
Az eredmények szerint a rendszeres szunyókálás akár 37%-kal is csökkentheti a szívbetegségek okozta halálozást, ami ugyanolyan előny, mint a koleszterinszint csökkentésével, az egészséges táplálkozással vagy a testmozgással.
A modern életmód jelentős hatást gyakorolt az alvás gyakoriságára, időtartamára és időzítésére, és bár az alvással kapcsolatos kutatások nem biztos, hogy meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak, rengeteg tudományos irodalom támasztja alá azt az elképzelést, hogy semmi sem fontosabb egészségünk, boldogságunk és boldogságunk szempontjából. termelékenységet egy jó éjszakai alvásból.
