Írói képességekmint az olvasás, fokozatosan épülnek fel a gyermek fejlődésének egyes szakaszaiban. A különböző tulajdonságok és készségek kialakítása egymás után történik, és a gyerekek megszilárdítják a szükséges képességeiket és készségeiket, mielőtt fejlődésük következő szakaszába lépnének. A motoros készségek elsajátítása lehetővé teszi a gyermekek számára a helyesírást leveleket és ezek sorozatai. Ez azonban a használatához is kapcsolódik szellemi kapacitás hogy utána a helyes írásmódra és a szavak és értelmes mondatok összerakására koncentráljon.
Bármely készség fejlesztésének korai szakaszában jelentős erőfeszítésekre és befektetésekre van szükség mentális képességek. Ahogy a gyerekek fejlődnek, egyes tevékenységek, amelyek nem igényelnek nagy energiakoncentrációt, automatikussá válnak, és egyre kevésbé terhelik az agyi tevékenységet. Ilyen készségek a helyesírás, az írásjeleket, a nagybetűk elhelyezése. Az írott mechanikához kapcsolódnak. Ha ezeket a készségeket elsajátítják és automatizálják, a mentális kapacitás a magasabb szintű tevékenységek felé koncentrálódik, mint például a tervezés, a szervezés, az ismeretek alkalmazása és a változatos lexikális ismeretek alkalmazása.
Az óvodás korban, valamint a tanulás kezdeti szakaszában minden gyermeknél egyéni a készségfejlesztés üteme. Azt találták, hogy azok a gyermekek és serdülők, akik írási nehézségek a felső tagozatban az iskolás korban azok, akik az óvodában nehezen használták a betűket, és lassan megtanulták írni a nevüket. Korai megjelenése olvasási és helyesírási nehézségekszintén beszéd késéseelőfeltétele az íráskészség fejlesztésének megsértésének az oktatási folyamat későbbi szakaszaiban.
Az írási nehézségekkel küzdő gyerekek lassabban írnak, de például diktálásnál, ha gyorsabban kell írni, nehezen olvasható az általuk reprodukált szöveg. Az érintett gyermekek nehezen sajátítanak el gazdagabb szókincset és lexikális készségeket, és gyakran a tanult szavak csak olyanokra korlátozódnak, amelyeket a gyermek önállóan tud betűzni.
Beszéd nehézségei reflektálnak a gyerekek íráskészségére. Utóbbinál zavarok figyelhetők meg, a beszélt beszéd kifejezésének és megértésének hiányával kombinálva. A pragmatikus beszéd és a magas szintű nyelvi készségek károsodása szintén hatással van a gyerekek íráskészségére. A pragmatikus beszéd a társas kapcsolatok kontextusában való használatához kapcsolódik – üdvözlés, kérés, beszéd igazítása a szituáció vagy a beszélgetőpartner igényeihez, valamint a párbeszéd követése verbális és non-verbális készségek révén.
A magas szintű nyelvtudás a beszéd átvitt jelentésének megértésére, az események közötti ok-okozati összefüggések elemzésére vonatkozik. E készségek fejlődésében fellépő zavarok, függetlenül attól, hogy összefüggenek-e a beszédzavarokkal, nehézségeket okozhatnak az írott beszéd használatának szükségességében a gyermekek oktatásának bármely szakaszában.
Az írás összetett folyamat, és több készség hatékony kombinációját igényli. A végrehajtó funkciók közé tartozik a tervezés, a problémamegoldás és az egyes helyzetek sajátosságaihoz való alkalmazkodás. Ezeket a tevékenységeket az írási folyamat is tartalmazza. Működő memória az információ rövid időn belüli észlelésének, feldolgozásának és tárolásának képességére utal. Minél több erőfeszítést igényel egy művelet, annál kevesebb munkamemória kapacitást lehet lefoglalni egy másik tevékenység végrehajtására. A munkamemória károsodása írási nehézségekkel jár. Utóbbinál az írásban való nagyobb erőfeszítés igénye figyelhető meg, ami korlátozza a munkamemória képességét, hogy a koncentrációt a magasabb szintű nyelvi és írási készségek kialakítására irányítsa.
Referenciák:
Nelson Textbook of Pediatrics, 21. kiadás, Elsevier, 2020