Diszlexia A definíció szerint a megőrzött mentális és értelmi képességű gyermekek olvasási nehézségeinek váratlan kialakulása, amely leggyakrabban fonológiai rendellenességekre vezethető vissza – olyanok, amelyek az egyes hangok és szavak kiejtésére és reprodukálására utalnak. Az állapot befolyásolja a beszédkészséget, az olvasást és a szavakat alkotó betűk helyesírását.
A képességek elsajátítása, fejlesztése ahhoz olvasás közvetlenül összefügg a mentális fejlődés előrehaladásával is. A diszlexiás gyermekeknél azonban különbség van ezeknek a folyamatoknak a sebességében. Általában a vártnál lényegesen alacsonyabb szintű olvasási képesség jellemző intellektuális fejlődés gyermeké.
Családi hajlam van a diszlexia kialakulására. Kiderült, hogy az ilyen betegségben szenvedő gyermekek 50%-ának van szülője vagy közeli hozzátartozója diszlexia. Az állapothoz kapcsolódó genetikai tényezők számos tanulmány tárgyát képezik. Úgy gondolják, hogy az olvasási készségek elsajátításában több, egymással együttműködő genetikai változat is szerepet játszik. A diszlexiát több gén diszfunkciója okozza, amelyek mindegyike hozzájárul az állapot különböző mértékű megnyilvánulásához.
A diszlexia az egyik vezető oka nehézségek a tanulási folyamatban gyermekeknél és a leggyakoribb neuro-viselkedési zavar. A diszlexia a beszédkészség hiányának, pontosabban a nyelv fonetikai elemeinek hiányának az eredménye. Ez utóbbiak a hangok reprodukálásának és kiejtésének képességére utalnak. Az érintett gyerekek nehezen értik meg, hogy a kimondott szavak kisebb hangelemekből, például fonémákból állnak. A funkcionális tanulmányok az agy diszlexiás gyermekeknél a bal agyfélteke hátsó lebenyeinek funkcióinak elégtelenségét mutatták ki.
A mögöttes fonológiai akadályok mind a beszélt, mind az írott beszédben nehézségekhez vezetnek. A beszéd nehézségei gyenge kiejtésben, kommunikáció közbeni önbizalomhiányban, sok szünetben és élősködő szavak és hangok a beszédben. Egyéb jellemző megnyilvánulások a gondolatok kifejezésére alkalmas szavak megtalálásának nehézsége és a gyors verbális válaszadás képtelensége.
Képtelenség felismerni mindkettőt a szavakvalamint jelentésük, diszlexiás gyermekeknél, életkorától és szintjétől függ mentális fejlődés. A diszlexiás iskoláskorú gyermekeknél fokozott erőfeszítésre van szükség az olvasás terén, és nehézségekbe ütközik az írott szavak felismerése. Az életkor előrehaladtával a gyerekek fejlesztik és fejlesztik olvasási készségeiket, de nem érik el az optimális folyékonyságot, és végül lassabb ütemben olvasnak, mint mások.
A diszlexiás gyerekeknek már a fejlődés korai szakaszában nyelvi nehézségeik vannak. Óvodás korban nehézségeket mutatnak a tanulásban betűk és számok. Éppen ezért a tanulási folyamat be az óvoda személyre szabottnak kell lennie, és az ilyen nehézségekkel küzdő gyermekek korai felismerésére irányul. Bár a diszlexiás gyerekek aktív vágyat fejeznek ki, hogy a szülők és rokonok olvassanak nekik könyveket, ők maguk nem hajlandók önállóan vagy hangosan olvasni mások előtt. Ez az állapot abban az összefüggésben nyilvánulhat meg Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség.
A hangos olvasás lehetővé teszi annak pontosságának és folyékonyságának felmérését, ezáltal megállapítja vagy kizárja a diszlexiát. A legjellemzőbb az olvasási és írási nehézségek megnyilvánulása. A felolvasás során a diszlexiás gyerekek nehezen ismerik fel és ejtik ki az egyes szavakat, de megpróbálják ismételten újraalkotni az ismeretlen szavakat is. Bár nehezen olvasnak egyéni szavaka diszlexiás gyermekek hatékonyan fejlesztik a lexikális készségeket, a szintaxis érzékét és más magas szintű képességeket, amelyek szükségesek a a beszéd.
Referenciák:
Nelson Textbook of Pediatrics, 21. kiadás, Elsevier, 2020
