Nick Norwitz kimutatja, hogy 720 tojás elfogyasztása egy hónap alatt nem emelte meg az LDL-koleszterinszintjét, és felfedi a szénhidrátok meglepő hatásait a koleszterinszint szabályozásában.
A tojás világszerte emberek milliói által általánosan fogyasztott élelmiszer, amelyet ízéért és magas tápértéke miatt nagyra értékelnek. Koleszterintartalma miatt azonban különböző egészségügyi intézmények reflektorfénybe került, és nem egy alkalommal ajánlották fogyasztásának mérséklését.
De vajon a tojásfogyasztásnak valóban jelentős hatása van az egészségünkre? Ezzel a kérdéssel Nick Norwitz, az Oxfordi Egyetemen fiziológiából doktorált fiatal harvardi diák úgy döntött, hogy foglalkozik. Norwitz egy hónap alatt radikális kísérletnek vetette alá magát, hogy tesztelje hipotézisét: ha 30 nap alatt 720 tojást fogyasztott, nem emelkedett a „rossz koleszterin” néven ismert LDL-koleszterin szintje.
Példátlan kihívás
Vírusvideójában Norwitz részletesen elmagyarázta, hogyan hajtotta végre kísérletét: „Egy teljes hónapon keresztül óránként egy tojást ettem, minden órában”. Ez napi 24 tojás fogyasztását jelenti, összesen 720 tojást 30 nap alatt. Az ötlet egyszerű volt: megnézni, hogy ez a masszív koleszterinbevitel befolyásolja-e a vér koleszterinszintjét.
A hónap végén – a közhiedelemmel ellentétben – a tesztjei azt mutatták, hogy az LDL-koleszterinszintje nemhogy nem emelkedett, de még csökkent is. „Az LDL-koleszterinszintem az első két hétben 2%-kal csökkent, majd a következő két hétben további 18%-kal esett” – mondta Norwitz. Ez az eredmény szerinte ellentmond a táplálékkal bevitt koleszterin hatására vonatkozó általános elképzeléseknek.
Miért van ez a jelenség? Norwitz elmagyarázza, hogy az étrend és a szervezet koleszterinszintje közötti kapcsolat sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik. A fiatal kutató rámutat , hogy amikor koleszterint fogyasztunk, az a bélsejtek receptoraihoz kötődik, ami viszont egy koheszin nevű hormon felszabadulását váltja ki. Ez a hormon a májba jut, ahol egy bizonyos receptorhoz kötődik, és „megmondja” a szervnek, hogy ne termeljen több koleszterint, így állítva be az egyensúlyt a szervezetben.
Norwitz azonban felfedezett egy további tényezőt is, amely befolyásolhatta az LDL-koleszterinszint csökkenését. Kísérlete során napi 60 gramm nettó szénhidrátot adott hozzá, olyan gyümölcsökből, mint a banán, az áfonya és az eper. Úgy tűnt, hogy az étrendjének ez a kis kiigazítása nagy hatással volt. A diák szerint a szénhidrátok csökkenthetik az LDL-koleszterinszintet, különösen az általa „sovány tömegű hiper-rezonancia fenotípusnak” nevezett egyéneknél, ami az alacsony szénhidráttartalmú diétáknál gyakori.
A diétás mítoszok megcáfolása
Ezzel az extrém kísérlettel Norwitznak sikerült megkérdőjeleznie néhány népszerű hiedelmet az étrenddel és a koleszterinnel kapcsolatban. Szerinte a kulcs a különböző makrotápanyagok, például a zsírok és a szénhidrátok közötti egyensúlyban rejlik, amelyek együttesen sokkal összetettebb módon modulálják a koleszterinszintet, mint azt korábban gondolták.
Ez a kísérlet világossá tette, hogy a tojásfogyasztás mérséklésére vonatkozó hagyományos ajánlások ellenére több tényező is szerepet játszik, mint egyszerűen a benne lévő koleszterin.
Korábban már írtunk arról, hogyan illeszthető a mikrohullámú sütő az okosotthonokba, összekapcsolva azt a Wi-Fi hálózattal. Az ilyen modern technológia még a mindennapi tárgyakat, mint a poharak, párna, és a seprű, is intelligens eszközökkel integrálhatja, hogy kényelmesebbé tegye az életünket.
