A mikrobák meglepő világa a mikrohullámú sütő belsejében.
Az ipari forradalom óta a mikrobák küldetése, hogy mindenféle új helyeken bukkanjanak fel. De van egy hely, ahol a mikrobák egy szuper különleges közössége igazán otthonosan mozog: a mikrohullámú sütő! Ezt a lenyűgöző felfedezést nemrégiben publikálta a Frontiers in Microbiology című tudományos folyóiratban néhány kiváló spanyolországi kutató.
A mikrohullámú mikrobák jelentősége
Ez a megállapítás nemcsak higiéniai szempontból jelentős, hanem biotechnológiai vonatkozásai is lehetnek. Ha a mikrohullámok belsejében található törzseket hasznosítani lehet, akkor azokat olyan ipari folyamatokban lehetne felhasználni, amelyek különösen ellenálló baktériumokat igényelnek.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a háztartási mikrohullámú sütőkben a konyhai felületekhez hasonló, „antropizált” mikrobiom található, míg a laboratóriumi mikrohullámú sütőkben a sugárzásnak jobban ellenálló baktériumok élnek” – magyarázza Daniel Torrent, a paternai Darwin Bioprospecting Excellence SL startup kutatója.
A mikrobiális sokféleség feltárása a mikrohullámokban
Torrent és kollégái 30 mikrohullámú készülék belsejéből vett mikrobákból vett mintát: 10-et magánlakásokból, 10-et közös háztartási helyiségekből (például vállalati központokból, tudományos intézetekből és kávézókból), és 10-et molekuláris biológiai és mikrobiológiai laboratóriumokból. A cél annak megállapítása volt, hogy ezeket a mikrobiális közösségeket befolyásolják-e az élelmiszerekkel való kölcsönhatások és a felhasználói szokások.
A mikrobiális diverzitás felméréséhez a kutatók két egymást kiegészítő módszert alkalmaztak: az újgenerációs szekvenálást és 101 törzs tenyésztését öt különböző táptalajon. Összesen 747 különböző nemzetséget fedeztek fel 25 baktériumtörzsön belül. A leggyakoribbak a következők voltak Firmicutes, Actinobacteria, és mindenekelőtt, Proteobaktériumok.
Mikrobiális közösségek közötti különbségek
A vizsgálat megállapította, hogy a mikrobiális közösségek összetétele részben átfedésben van a közös háztartási és az egy háztartásban használt mikrohullámú sütők között, míg a laboratóriumi mikrohullámú sütők egészen másképp viselkedtek. A diverzitás alacsonyabb volt a háztartási mikrohullámú sütőkben és magasabb a laboratóriumi mikrohullámú sütőkben.
Bizonyos nemzetségek, mint például Acinetobacter, Bhargavaea, Brevibacterium, Brevundimonas, Dermacoccus, Klebsiella, Pantoea, Pseudoxanthomonas, és Rhizobium, kizárólag a háztartási mikrobákban találtak. Ezzel szemben az olyan nemzetségek, mint a Arthrobacter, Enterobacter, Janibacter, Methylobacterium, Neobacillus, Nocardioides, Novosphingobium, Paenibacillus, Peribacillus, Planococcus, Rothia, Sporosarcina, és Terribacillus egyedülállóak voltak a közös háztartási mikrohullámú sütőkben.
Nonomuraea baktériumokat kizárólag laboratóriumi mikrohullámokban izolálták. Továbbá, Delftia, Micrococcus, Deinococcus, és a törzs egy azonosítatlan nemzetségét. Cianobaktériumok gyakoriak voltak a laboratóriumi mikrohullámokban, és lényegesen magasabb frekvencián jelentek meg, mint a háztartási mikrohullámokban.
Következtetések és ajánlások
A szerzők összehasonlították a megfigyelt diverzitást a szakirodalomban közölt, specializált élőhelyekre jellemző diverzitással. A várakozásoknak megfelelően a mikrohullámú sütők mikrobiomja hasonlított a tipikus konyhai felületek mikrobiomjához. „A háztartási mikrohullámú sütőkben megtalálható nemzetségek egyes fajai, mint például a Klebsiella, Enterococcus, és Aeromonas, kockázatot jelenthet az emberi egészségre” – jegyezte meg a Torrent. Hangsúlyozta azonban, hogy a mikrohullámú sütőkben található mikrobapopuláció nem jelent egyedi vagy fokozott kockázatot más, gyakran használt konyhai felületekhez képest.
Érdekes módon a mikrohullámú mikrobiom is hasonló volt egy ipari élőhelyhez: a napelemekhez. A szerzők azt feltételezik, hogy az állandó hősokk, az elektromágneses sugárzás és a kiszáradás ezekben az erősen besugárzott környezetekben ismételten a mikrohullámokban található mikrobákhoz hasonló, rendkívül ellenálló mikrobákat szelektált.
„Mind a lakosság, mind a laboratóriumi személyzet számára javasoljuk a mikrohullámú sütők rendszeres fertőtlenítését híg fehérítőoldattal vagy a kereskedelemben kapható fertőtlenítő spray-vel. Emellett fontos, hogy minden használat után nedves ruhával töröljük át a belső felületeket, hogy eltávolítsuk a maradványokat, és azonnal takarítsuk fel a kiömlött folyadékokat, hogy megakadályozzuk a baktériumok elszaporodását” – tanácsolja a Torrent.
A mikrobák belső mikrobiális közösségeinek megismerésével jobban értékelhetjük a higiéniára gyakorolt potenciális hatásukat, és feltárhatjuk lehetséges alkalmazásaikat a biotechnológiában.
