Különféle élőlényeken végzett múltbeli vizsgálatok kimutatták, hogy a várható élettartam jelentősen megnő, ha a testhőmérséklet csökken. Az azonban, hogy pontosan hogyan működik, mindeddig nem volt világos a tudósok számára.
A Kölni Egyetem kutatócsoportja most feltárta az egyik felelős mechanizmust. A hideg aktiválja a sejttisztító mechanizmust, amely lebontja a különböző öregedéssel összefüggő betegségekért felelős fehérje-aggregátumokat. Egy folyóiratban publikálták a tanulmány eredményeit .
David Vilchez professzor és csapata a Caenorhabditis elegans gerinctelen modellszervezetet és az emberi sejteket használta. Mindegyik két neurodegeneratív betegség génjét hordozta, amelyek jellemzően idős korban fordulnak elő: az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) és a Huntington-kór.
Mindkét betegségre jellemző a káros fehérjelerakódások felhalmozódása – az ún kóros fehérje-aggregációk. Mindkét modellszervezetben a hidegen eltávolított fehérjecsomók megakadályozzák a fehérje-aggregációt, amely mind az ALS, mind a Huntington-kór esetén patológiás.
Pontosabban, a kutatók a hideg hatását vizsgálták a proteaszómák aktivitására, egy sejtmechanizmusra, amely eltávolítja a sérült fehérjéket a sejtekből. A kutatás feltárta, hogy a PA28γ/PSME3 proteaszóma aktivátor enyhítette az öregedés okozta hiányokat mind a fonálféreg, mind az emberi sejtekben. Mindkét esetben a proteaszóma aktivitása a hőmérséklet enyhe csökkenésével indukálható.
Az öregedés számos, a fehérje-aggregációval összefüggő neurodegeneratív betegség fő kockázati tényezője, beleértve az Alzheimer-kórt, a Parkinson-kórt, a Huntington-kórt és az ALS-t. „Úgy gondoljuk, hogy ezek az eredmények más, életkorral összefüggő neurodegeneratív betegségekre, valamint más állatfajokra is alkalmazhatók.” – mondta Vilchez.
Régóta ismert, hogy míg a rendkívül hideg hőmérséklet káros lehet az élőlényekre, a testhőmérséklet enyhe csökkenése nagyon pozitív hatással járhat. Például az alacsonyabb testhőmérséklet meghosszabbítja a hidegvérű állatok, például férgek, legyek vagy halak élettartamát, amelyek testhőmérséklete a környezet hőmérsékletétől függően ingadozik.
Ez azonban vonatkozik az emlősökre is, amelyek testhőmérsékletüket egy bizonyos tartományon belül tartják, függetlenül attól, hogy milyen meleg a környezetük. Például egereknél a testhőmérséklet enyhe, mindössze 0,5 fokkal történő csökkenése jelentősen meghosszabbítja életüket. Ez megerősíti, hogy a hőmérséklet csökkentése nagy szerepet játszik az állatvilágban a hosszú élettartamban, és egy jól konzervált evolúciós mechanizmus.
Még embereknél is megfigyeltek összefüggést a testhőmérséklet és az élettartam között. Az emberi test normál hőmérséklete 36,5 és 37 Celsius fok között mozog. Míg a testhőmérséklet akut csökkenése 35 fok alá hipotermiához vezet, addig az ember testhőmérséklete napközben enyhén ingadozik, és alvás közben is eléri a 36 fokot.
Érdekes módon egy korábbi tanulmány arról számolt be, hogy az emberi testhőmérséklet folyamatosan, évtizedenként 0,03 Celsius-fokkal csökkent az ipari forradalom óta, ami arra utal, hogy az emberi élettartam az elmúlt 160 év során fokozatosan nőtt.