A Netflixen augusztus 30-án megjelenő dokumentumfilm felfedi a világ leghosszabb ideig élő embereinek titkait.
A Földön van néhány olyan terület, ahol statisztikailag a legtöbb százéves él. Az ezeken a területeken élők várható élettartama az átlagosnál jóval hosszabb, és gyakran meghaladják a 100. életévet is.
Dan Buettner kutató, felfedező és a „Kék zónák” című könyvsorozat szerzője évtizedek óta tanulmányozza az emberek életmódját és szokásait ezeken a területeken. Augusztus 30-tól a Netflix streaming platform sugározza a „Live to 100: Secrets of the Blue Zones/Traièste up to 100 ani: Secretele Zonelor Bluestre” című négyrészes dokumentumfilmet.
2004-től Buettner tanulmányozta a kék zónák közösségeit – Szardínia (Olaszország), Okinawa (Japán), Nicoya (Costa Rica), Icaria (Görögország) és Loma Linda (Kalifornia) –, hogy megértse, mi tartja sokáig és egészségesen az embereket.
Felfedezése: Hosszú élettartamuknak semmi köze az önfegyelemhez vagy a komplex egészségügyi és fitneszkúrákhoz. Ehelyett ezeknek a közösségeknek az ökoszisztémái természetessé teszik az egészséges döntéseket. A lakosok naponta sportolnak, növényi alapú étrendet folytatnak, aktív társasági életet élnek és szoros családi kötelékek élnek.
„A legjobb tea a bor”, mondja egy öregasszony Görögországból a dokumentumfilmben, amikor a filmrendező a napi teáról kérdezi. Igen, még a mértékletes alkoholfogyasztás is hozzátartozik a kék zónában élők életmódjához.
Buettner azonosította azt, amit ő „a 9 hatalomnak” nevez – olyan általános szokásokat, amelyek garantálják a hosszú élettartamot. Ide tartozik a mérsékelt, rendszeres fizikai aktivitás, az életcél, a mérsékelt kalóriabevitel, a növényben gazdag étrend, a stressz csökkentése, a mértékletes alkoholfogyasztás, a társadalmi szerepvállalás, az erős családi kötelékek, valamint a spiritualitás vagy a vallás.
„Azt mondanám, hogy ezeknek az embereknek a hosszú élettartamának csak 20%-a köszönhető a géneknek, 10%-a a személyes döntéseknek, 10%-a az egészségügyi rendszernek, a fennmaradó 60%-ot pedig a környezet képviseli.”mondja Buettner.
Tehát mit csinálnak másként ezeken a területeken, ahol sokkal több százéves él, mint a világ többi részén? Semmi forradalmi, inkább apró napi szokások halmozódása. „A legtöbben zöldségekre, növényekre, teljes kiőrlésű gabonákra épülnek az étrendjük. Az étkezés rituálé, és családként esznek, nem mobiltelefonnal vagy egyéb kütyüvel.”mondja Buettner.
Továbbá, „A kék zónában élők nem sportolnak, hanem olyan környezetben élnek, ahol 20 percenként természetesen kell gyakorolniuk.”. A mozgás az életük szerves része, nem extra tevékenység.
Bebizonyosodott, hogy a társadalmi elszigeteltség ugyanolyan veszélyes, mint napi 15 cigaretta elszívása, és a Kék Zóna lakóinak hosszú élettartama további bizonyíték arra, hogy az erős társadalmi kapcsolatok tovább tartják őket életben. „A család az első, és a szüleikkel és a nagyszüleikkel élnek, még akkor is, ha idősek. Ugyanakkor hajlamosak egy vallási közösség részei lenni” a szerző is kifejtette.