Azok az emberek, akik ismerik a többi latin nyelvet, automatikusan azt gondolják, hogy a román hangzás nagyon hasonlít az egyikhez. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ember, aki először hallja ezt a nyelvet, nagyon meglepődik. Az általuk elvárt nagyon romantikus és könnyen folyó nyelv helyett egyfajta titokzatos latin nyelvvel állnak szemben. Egyedülálló hangzás a romantikus nyelvcsaládban.
A román nyelv meglepi a fület, és nagyon nehéz megtanulni
A román nyelv sok szót kölcsönzött olaszból vagy franciából. Az általunk beszélt nyelv egyedülálló része a szláv hatás.
Ez a román nyelv sok vonatkozásában megjelenik, a nyelvtantól a szókincsig (a román szókincs körülbelül 11%-ában ma is létezik), és ami a legfontosabb, a kiejtésben.
A román nyelvvel kapcsolatba kerülő külföldiek számára furcsaság az olasz vagy francia nyelvhez hasonló írásbeli és jelentésű, de teljesen eltérő kiejtésű szavakban rejlik.
Ez az, ami a legtöbb embert meglep, amikor először hall románul: bár látják, hogy az írásban hasonlóak a szavak, ha csak hallanák őket, nem tudnák, mit jelentenek, és amikor meghallják a románt – egy román nyelvjárásban, a helyzet még bonyolultabbá válik.
„A nyelved nem csúnya, de nagyon nehéz”
Egy fórumon több százan, románok és külföldiek fejtették ki véleményüket arról, hogyan hallják a külföldiek a román nyelvet.
„De, nem mondhatom, hogy csúnya a román nyelved… De nem is szép. És nehéz.” ez egy megjegyzés.
„Rohadt kemény nyelv, rengeteg akcentussal, artikulációval, igeidők, nemek… Nagyon bonyolult, de mégis érdekes. Továbbra is úgy gondolom, hogy a legszebb nyelv az olasz (mintha kifejezetten énekesek számára készült volna, ez a nyelv olyan szép), a legkönnyebb pedig az arab (csak egy nemük van, néhány szónak sokkal több jelentése van, azaz kb 5-6 jelentése, ez csak egy akcentus, és nagyon könnyű megtanulni)”egy másik internetező mondja el véleményét.
Milyen nyelvhez hasonlít a román nyelv?
Egyes külföldiek, akik hallják, hogy románul beszélnek, azt mondják, hogy ez meglehetősen furcsán hangzik, mint az olasz, de szláv akcentussal.
Egy másik, a külföldiek által nehéznek tartott szempont a román nyelv elsajátítása szempontjából az olyan szavakra vonatkozik, amelyek ugyan úgy néznek ki, de a kiejtés és a jelentés más.
Például románul a „book”, franciául a „carte” főnevünk van. Nemcsak máshogy hangzanak, hanem egészen mást jelentenek: a „carte” románul „olvasnivaló könyvet”, míg a „carte” franciául „térképet” jelent.
Sok külföldi, aki hallotta nyelvünket, egy másik nyelvhez hasonlítja. Nem olasz, ahogy egyesek gondolják.
„A románul nem beszélők kvázi általános véleménye az, hogy a nyelvünk hangzásában leginkább a portugálhoz hasonlít (ami meglepett, mert nem tartom túl eufonikusnak/harmonikusnak a portugál nyelvet stb., de nyilván az én fülem szubjektíven a román mint anyanyelv „gyakoriságán” alakult ki).
Tehát, ha nem ismeri a portugál nyelvet (hogy ne befolyásolja a tartalom), keressen egy portugál nyelvű szöveget a YouTube-on, és legalább megközelítőleg ugyanazt az élményt éli át, mint aki nem beszél románul. anyanyelven, amikor az anyanyelvén beszélek”.
„A mássalhangzók és a magánhangzók aránya harmonikus, ami a román nyelvet folyékony és kiegyensúlyozott hangzásúvá teszi. Ezenkívül a germán eredetű nyelvekhez, a flamandhoz (csak egy kis példa) a nyelvünk zenei. Az Operában (mint zenei műfajban) bár nincs hatalmas repertoárunk, nyelvünk remekül alkalmas a hosszú, gördülékeny, nem szaggatott kifejezésekre. Ugyanígy a költészetben. Nyilvánvalóan egy bizonyos esztétikáról beszélek”egy másik magyarázat arra, hogyan hangzik nyelvünk a külföldiek számára.
