A krónikus stressz szívrohamot és stroke-ot válthat ki.
testünk szinte minden rendszerére hatással van, ami változásokhoz vezet az ember viselkedésében, teljesítményében, hangulatában és általános mentális és fizikai egészségében. Veszélyes betegségeket is okozhat.
Ezt a cikk tárgyalja.
A legtöbb ember tapasztalt már stresszt élete során. Valójában a felnőttek 33%-a számol be arról, hogy szinte minden nap túlterheli a stresszt. Kis adagokban a stressz nem mindig rossz. De a krónikus (hosszú távú) stressz gyakran negatív egészségügyi következményekkel jár.
A stressz típusai
Bár időnként mindenki tapasztal stresszt, nem minden típusú stressz egyenlő. A stressznek két fő típusa van: akut (rövid távú) és krónikus (hosszú távú).
-
Akut stressz – Ez egy rövid távú stressz. Általánosságban elmondható, hogy az akut stressz olyan kihívás vagy kellemetlenség, amellyel általában szembe kell néznie a mindennapi életében. Ez a fajta stressz beindítja a szervezet természetes stresszreakcióját, de ez a reakció végül elmúlik, amint megszünteti az okot, vagy a stresszes helyzet véget ér. Ha a munkahelyen felejti a házkulcsot, késik egy találkozóról, vagy váratlan akadályba ütközik (például elakad a forgalomban), az akut stressz példája. Bár az ilyen helyzetek kellemetlennek vagy frusztrálónak tűnhetnek, az akut stresszt okozó stressztényezők általában könnyebben megoldhatók. Ezekben az esetekben a stresszreakció időnként segíthet alkalmazkodni, éber maradni, vagy élesebben összpontosítani az adott helyzetre.
-
Az akut stressztől eltérően, krónikus stressz a szervezet válasza egy hosszú távú stresszes eseményre vagy eseménysorozatra. Ezekben az esetekben a stressztényező hosszú távú, és gyakran nehezen oldható meg. A krónikus stresszt átélő személy kevésbé tudja kontrollálni a stresszort. Példák a krónikus stresszt okozó stresszorokra: családi problémák, erőszak, súlyos betegségekkel való megküzdés, hosszú távú gondozás, mérgező munkakörnyezet. A krónikus stresszben élő emberek tehetetlenséget, szorongást, depressziót és negatív fizikai egészségi hatásokat is tapasztalhatnak (például nem képesek gyorsan felépülni egy fertőzésből vagy betegségből).
A stressz tünetei
A stressz az egész testet megviseli. Stressz idején a test szinte minden fő rendszere aktiválódik. Pontosabban, az idegrendszer, amely aktiválja a szervezet küzdj vagy menekülj reakcióját, olyan hormonokat szabadít fel, mint az adrenalin és a kortizol, amikor stresszhelyzettel küzd. Ez a testreakció fizikai és mentális tüneteket is okoz, amelyek hatással lehetnek szív, gyomor, izmok, hangulat és gondolatok.
- A stressz fizikai tünetei. A stressz számos tünetet okozhat, amelyek befolyásolják fizikai jólétét. Ezek lehetnek: szapora szívverés, izomfájdalom, izzadás, szájszárazság, légszomj, nyugtalanság, fejfájás, fáradtság.
-
A stressz érzelmi és kognitív tünetei. A stressz gyakran olyan tüneteket is okoz, amelyek befolyásolják mentális egészségét, beleértve az érzelmi jólétét és a gondolkodási képességét. Ezek a tünetek a következők lehetnek: feledékenység, koncentrálási nehézségek, döntési nehézségek, hangulatváltozások, idegesség, szorongás, szomorúság vagy depresszió, gyors gondolatok, harag vagy ingerlékenység.
-
A stressz viselkedési tünetei. Az átélt stressz miatt változásokat észlelhet viselkedésében, például: megváltozik az alvás és étkezési szokások (például nem eszik és alszik eleget, vagy túl sokat eszik és alszik), a hobbik és tevékenységek iránti érdeklődés hiánya, elszigeteltség a szociális helyzetektől és a szeretteitől, a stressz kezelése olyan anyagok használatával, mint az alkohol, a kábítószer vagy a dohányzás.
Hogyan diagnosztizálható a stressz?
Általában önállóan diagnosztizálhatja a stresszt. Nincs egyetlen teszt, amellyel az orvos diagnosztizálhatná a stresszt. Azonban kérdőívet vagy egészségügyi mutatókat, például pulzusszámot vagy vérnyomást használhat, hogy jobban megértse aktuális és általános stresszszintjét. Az orvos a következő kérdőívek egyikét használhatja a stressz mérésére:
- Érzékelt stressz skála (PSS);
- Holmes-Rahe stressz-leltár.
Hogyan gyógyítsuk a stresszt
Bár lehetetlen az összes stresszt kiküszöbölni az életedből, ha megtanulod kezelni a stresszt, csökkentheted a stressz rád gyakorolt negatív hatását. A stresszkezelési technikák mindenkinél eltérőek lehetnek, ezért fontos, hogy megtalálja az Ön számára megfelelő stresszkezelési stratégiákat.
A kezdéshez a következő stresszkezelési módszereket próbálhatja ki:
- rendszeres testmozgás és mozgás (például séta, futás, tánc, jóga, nehéz tárgyak emelése és sportolás);
- Tápláló ételek fogyasztása;
- Beszéljen a stresszről egy szeretett személlyel, akiben megbízik;
- elegendő mennyiségű alvás;
- Napló vezetése élettapasztalatairól és jólétéről;
- Foglaljon olyan hobbit, amelyet kedvel (pl. kézműves, kötés, kertészkedés, olvasás, videojátékok, túrázás).
- Kezdjen el egy éberségi vagy meditációs gyakorlatot;
- Csökkentse a koffein- és alkoholfogyasztást, ami ronthatja a stressz tüneteit.
Ha a stressz krónikusabb vagy gyengítőbb, forduljon mentális egészségügyi szakemberhez további támogatásért. Segíthet megérteni a kezelési lehetőségeket az önsegélyezésen túl, például a beszélgetési terápiában való részvételt vagy a gyógyszeres kezelést.
A hosszú távú stressz következményei
Bár a stressz kis adagokban nem mindig káros, a krónikus stressz negatív egészségügyi hatásokhoz vezethet. A szervezet stresszválaszának túlzott aktiválása hozzájárulhat a következő állapotok kialakulásához:
- Krónikus fájdalom;
- Migrén;
- Szívroham;
- Stroke;
- Krónikus fáradtság szindróma;
- Autoimmun betegségek, mint például lupus, ízületi gyulladás vagy 1-es típusú cukorbetegség;
- Mentális rendellenességek, például depresszió, szorongás vagy poszttraumás stressz-zavar.
Emlékeztetünk arra, hogy Okhmatdytból elbocsátották a 2 éves mariupoli Mariannát, aki egy teljes háború kezdetén két hónapig egy pincében élt.
Olvassa el még: