Azokban a városokban, ahol soha nem alszanak, az életnek ára van: a lakosok kevesebbet és rossz minőségű alvást kapnak. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az alvás, bár gyakran alábecsülik, a jó egészség alapvető része.
Köztudott, hogy ha nem alszunk eleget, akkor megbetegedünk.
De mennyi az elég? Ez életkortól függ, de egy egészséges felnőttnek átlagosan napi 7-9 órára van szüksége. Ez a szám magasabb a gyerekeknél, akiknek napi 9-16 órára lehet szükségük – írja a theconversation.com.
Más kérdés, hogy mikor kell aludnunk. Mivel nappali állatok vagyunk, éjszaka alszunk. Természetesen vannak eltérések az úgynevezett különböző kronotípusok miatt. Egyesünk éjszakai baglyok, hajlamosak később lefeküdni és később felébredni, míg mások pacsirtafélék, akik szívesebben ébrednek korábban és korábban fekszenek le.
Az egyéni különbségek ellenére az éjszaka általában az az idő, amelyet szervezetünk alvásra tart fenn. Évmilliók során úgy fejlődtünk, hogy élettani folyamatainkat a fény és a sötétség változó állapotának megfelelően szervezzük. Éjszakáink azonban mindössze másfél évszázad alatt óriásit változtak az elektromos fény széleskörű elterjedésének köszönhetően.
Most a legtöbb lakott területen már nem sötét az éjszaka. A fény lehetővé tette az embereknek, akiknek a szeme alkalmazkodott a nappali fényhez, hogy megtelepedjen az éjszakában a sötétség megszüntetésével, és ennek következtében az aktivitási periódusunk a kis órákra hosszabbítható meg.
A fény ébren tart minket éjszaka
A mesterséges fényt önmagában is a szennyezés egy formájának tekintik, amely számos egészségügyi problémát hoz magával. Először is, kevesebbet alszunk. Ma már tanulmányok is kimutatták, hogy a felnőttek és az idősek körében minél magasabb a mesterséges fény éjszaka, annál kevesebbet alszanak. Azt is megfigyelték, hogy az éjszakai mesterséges megvilágítás – otthonon belül és kívül egyaránt – 22%-kal növelheti az alvásproblémákat. A mesterséges fény az alvás ellensége, mert összezavarja az azt szabályozó belső órát: azt mondja, hogy nappal van, és még nincs itt az alvás ideje.
A fényszennyezés nem csak az alvásidőt csökkenti (ami önmagában is elég rossz), hanem a túl sok mesterséges fény éjszaka más súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. Ezek közé tartozik a szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek (elhízás vagy cukorbetegség), a mentális egészségi zavarok, sőt bizonyos rákos megbetegedések, például a mell-, prosztata- vagy vastagbélrák fokozott valószínűsége. Az ellenőrzött laboratóriumi vizsgálatok nem hagynak kétséget az éjszakai mesterséges fény ártalmasságáról.
Klinikai szempontból azonban van némi vita az eredmények következetlensége miatt. Ennek oka elsősorban az ún „zavaró tényezők”: a legjobban megvilágított területekre jellemző körülmények, amelyek lehetetlenné teszik annak megkülönböztetését, hogy a kárt éjszakai fény vagy más tényezők okozzák.
Forgalom és éjszakai élet
Az egyik ilyen zavaró tényező a zaj, amely egy másik akadálya a jó alvásnak. Azáltal, hogy elektromos fénnyel gyarmatosítottuk a sötétséget, zajossá tettük az éjszakákat, megfosztva magunkat attól a csendtől, amelyre szükségünk van az elalváshoz és az alváshoz. Az otthonunkba beszűrődő zaj a nap bármely szakában ártalmas az egészségünkre, akár zavar, akár nem. De éjszaka is zavarhatja az alvásunkat.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a háttérzajnak való hosszan tartó expozíció évente 48 000 új szívbetegséghez és 12 000 korai halálesethez járul hozzá Európában. Emellett 22 millió ember szenved krónikus alvászavarban, és 6,5 millióan szenvednek súlyos krónikus alvászavaroktól. A számítások szerint évente egymillió év egészséges élet veszteségbe kerül a zaj hatásai miatt. A szívkoszorúér-betegség és az alvászavarok teszik ki a zajjal összefüggő betegségek többségét.
A közlekedési zaj negatív következményei széles körben bebizonyosodott. Az éjszakai városokban azonban más jelentős zajforrások is vannak. Az egyik legnagyobb az éjszakai élet. Valójában több spanyol városban jelenleg zajtérképeket készítenek, bár a probléma leküzdésére irányuló korrekciós intézkedések eddig többnyire nem voltak elegendőek.
Ráadásul az éjszakai élet által keltett zaj növekszik a bárokban található szabadtéri teraszok számának növekedése miatt, ami nagyrészt a COVID-19 világjárvány következménye. Például Barcelonában a szabadtéri étkezések száma 62%-kal nőtt 2019 óta, Madridban pedig 5700 új asztal jelent meg, összesen 60 912 asztalnál.
Egy másik tényező az utcatakarítás, amelyet gyakran éjszaka vagy kora reggel végeznek. Kissé ironikusan azt mondhatnánk, hogy az éjszakai utcai tisztaság hatással van arra a tisztító hatásra, amelyet a glifarendszer az agyunkra gyakorol alvás közben.
Hogyan védhetik meg a helyi hatóságok az alvásunkat?
A jó alvás útjában álló akadályok közül sok felszámolható a polgárok nagyobb tudatosságával és empátiájával. De megfelelő jogi keretre is szükségünk van, amelyet mindenekelőtt a helyi hatóságok hatékonyan érvényesítenek.
Az országos zajszabályok mellett önkormányzati rendeletek is szabályozzák a különböző zajok okát. De hogyan segíthet egy város vagy település polgárainak jobban aludni? Először is abból kell kiindulnunk, hogy az egészséggel szorosan összefüggő alvásnak mindig elsőbbséget kell élveznie más tevékenységekkel, például az éjszakai élettel szemben. Emiatt néhány javasolt intézkedés a következő lenne:
– Korlátozza azokat az órákat, amikor hangos utcatisztító berendezések használhatók. Annak ellenére, hogy a jármű motorja elektromos és csendes, a vízszivattyúk nem. Nem szabad éjszaka használni őket.
-Cserélje le a zajos tömegközlekedési járműveket elektromos modellekre, és gondoskodjon arról, hogy a magánjárművek megfeleljenek az előírásoknak.
– Csökkentse az órákat és az asztalok számát a lakott területen lévő bárokban, kávézókban és éttermekben, tájékoztatva a vezetőket és a tulajdonosokat, hogy tiszteletben kell tartani a környék lakóinak szükséges pihenést.
– Csökkentse a zajos helyiségekben megengedett hangerőt (ami gyakran káros a felhasználók és a helyi lakosok hallására), és kerülje az éjszakai nyitást a lakott területeken. Ezzel nemcsak a falakon áthaladó zaj kerülhető el, hanem a nagyszámú ember kívülről való felhalmozódása is.
– Kerülje az olyan élő előadások szervezését, amelyek nagy zajt keltenek az emberek otthona közelében, különösen éjszaka.
– Tekintse át az utcai lámpák és más fényforrások elhelyezését, hogy csökkentse a fényszennyezés általános szintjét, különösen azt, amely az ablakokon keresztül jut be az otthonokba.
Végül, és ami a legfontosabb, meg kell értenünk – intézményileg és egyénileg is –, hogy egy egészségesebb társadalom felépítése alapvetően függ egy olyan környezet kialakításától, amely megkönnyíti alvásunkat és szomszédainkat is.
