A szintaktikai elemzés olyan nyelvi szabályok, amelyek lehetővé teszik egy mondat szerkezetének megismerését és elemzését. Ez nem csak a diákokra korlátozódik, hanem a szintaktikai és morfológiai elemzésnek számos felhasználási lehetősége van.
A Jogban például előfordulhatnak olyan kifejezések, amelyek képesek eléggé kétértelműek legyenek, vagy téves értelmezésekre adnak okot. Olyan hétköznapi helyzetekben is segítségünkre lehet, mint például az írás, ahol nagyon hasznos lesz számunkra ez a tudás.
A jó szintaktikai elemzéshez figyelembe veendő szempontok
Az első dolog, hogy jól olvassa el az imát és Elemezze a szavait, hogy megtalálja a konjugált igét. Ha tudod, meg kell kérdezned magadtól, hogy ki hajtja végre a cselekvést. Ennek ismeretében tudni fogjuk, hogy ki az alany vagy főnévi kifejezés, amely a következőkből áll:
- Mag, amely mindig főnév, névmás vagy főnévi igenév.
- Döntő: ami egy szócikk, birtokos, demonstratív, infinitivus stb. és a név mellé megy.
- Csatolni: Ez egy melléknév, amely mindig együtt jár a névvel.
- Értelmező jelző: az a főnév, amelyet nem előz meg elöljárószó.
- Név kiegészítés: a magot kísérő szócsoport. A többi az állítmány vagy szóbeli kifejezés.
Az igei kifejezés
A következőkből áll:
- Mag: amely a ragozott ige.
- Közvetlen kiegészítés: Ennek meghatározásához a névmások helyettesíthetők: „lo”, „la”, „los” vagy „las”.
- Közvetett bók: Helyettesíthető az „a” elöljárószóval, néha pedig a „para”-val. Nem helyettesíthető a „lo”, „la”, „los” vagy „las” névmással.
- A mód körülményes kiegészítése: az igét megkérdezik Hogyan? (lehet a modor határozói is)
- A hely körülményes kiegészítése: az igét kérdezik Hol? (lehet a hely határozói is)
- Az idő körülményes kiegészítése: az igét megkérdezik Mikor? (előzheti elöljárószó vagy időhatározó)
- Körülményes cégkiegészítés: az igét kérdezik: Kivel?
- Az ok körülményes kiegészítése: az igét megkérdezik, hogy miért?
- A cél körülményes kiegészítése: az igét kérdezik: Miért?
- Körülményes eszköz-kiegészítés: az igét mivel kérdezik?
- A mennyiség körülményes kiegészítése: az igét megkérdezik Mennyit?
- Az anyag körülményes kiegészítése: az igét kérdezik: Miből van?
- A megerősítés körülményes kiegészítése: amikor van egy igenlő részecske.
- A tagadás körülményes kiegészítése: amikor negatív részecske van.
Fel kell ismerni a mondattípusokat
A létező szintaktikai elemzési gyakorlatok között megtalálható a különböző mondattípusok felismerése. Ezek a következőkre oszlanak:
- Páros imák: amikor az ige kopulatív (ser, estar stb.) és nincs jelentése, csak alany és állítmány összekapcsolására használják. Mindig hordoznak körülményes kiegészítést, soha nem közvetlen vagy közvetett. Ezenkívül helyettesíthető a „lo” és a „los” névmással.
- Passzív mondatok: amikor az alany elszenvedi a cselekvést. Ebben az esetben az ige mindig összetett formában van. Ezenkívül egy kopulatív segédszóból és a ragozás alatt álló ige igenévi részéből áll.
- Reflexiós imák: amelyben az alany elvégzi vagy megkapja a cselekvést.
- Kölcsönös imák: amikor két vagy több alany megkapja vagy elvégzi a cselekvést.
További fontos elemek, amelyek segítenek a mondattípusok felismerésében:
- Közvetlen reflexív: Ez az, amikor a névmás biztosítja, hogy az alany által végrehajtott cselekvés önmagára essen. Közvetlen kiegészítésként működhet, ha nincs más közvetlen kiegészítés.
- Közvetett reflexív: Ez az, amikor a névmás biztosítja, hogy az alany által végrehajtott cselekvés önmagára essen. A közvetett kiegészítés funkció az, amikor a műveletnek közvetlen kiegészítése van.
- Kölcsönös: amikor több alany van, és egyidejűleg ugyanazt a cselekvést hajtják végre, egyik a másik felé, a másik pedig az egyik felé.
- Névmási: Általában névmási igéket kísér, amelyek névmás nélkül nem ragozhatók. A „se” névmás az ige része, és lehet datív, etikai vagy lexikális ellentét.
- Passzív tükrözés: Csak egyes szám vagy többes szám harmadik személyében lehetséges. Tárgya számban megegyezik az igével, és általában egy dolog alanya, amely a cselekvést fogadja. Megtalálhatjuk az ige előtt vagy után, és nincs konkrét funkciója.
- Személytelen tükröződés: Csak az egyes szám vagy többes szám harmadik személyében lehet megtalálni. A számban az igével megegyező alanya van. Nincs nyelvtani tárgya, de van közvetlen kiegészítése. Ezek személytelen mondatok, amelyek belső igéket tartalmaznak, és nincs konkrét funkciójuk.
- Hamis „se”: Ekkor a közvetlen objektum (lo) és az indirekt objektum (le) névmásra kerül, a „se” névmás helyére „le” lép.
A mondatok nevük szerinti osztályozásának egyéb módjai
- Egyszerű vagy összetett: az egyszerűeknél ez az, amikor ragozott ige van. Vonatokról akkor beszélünk, ha egynél több konjugált igével rendelkeznek.
- Unmember vagy Bimember: Egytagúak, ha egyetlen kifejezésből állnak, akár névleges, akár verbális. Kéttagúak, ha egynél több kifejezésből állnak, névlegesen és verbálisan.
Az imák a következők is lehetnek:
- Kimondó, kétséges vagy felkiáltó.
- Igenlő vagy negatív.
- Tranzitív vagy intranzitív: A tranzitívak azok, amelyek tranzitív igével és közvetlen objektummal rendelkeznek. Az intransitíveknek nincs tranzitív igük és nincs közvetlen tárgyuk.
- Kopulatív vagy predikatív: Kopulatívak, ha kopulatív igét vesznek fel, és prediktívek, ha bármely más igét.
- Aktív vagy passzív: Aktívak, ha az ige aktív, és passzívak, ha az ige passzív hangon van.
- Személyes és személytelen: A személyesek azok, amikor van tárgyuk a mondatban, vagy kimaradnak. A személytelen igék olyanok, amikor nincs tárgyuk, mivel nagyon gyakoriak a meteorológiai igékben.
Mindezen ismeretek birtokában készek leszünk egy kézirat, egy regény vagy egy jó könyv elkészítésére.
Kövesse az Önt érdeklő témákat
