A hideg téli hónapokban a legnagyobb önmegtartóztatót is elcsábíthatja a melegített pálinka, ha csak arra gondol, milyen kellemes, mégis ujjongó melegséget kínál számunkra. Elkészítése nem igényel különösebb előkészületeket, csak a nem különösebben bonyolult „technológia” némi ismeretét.
A forralt pálinkával kapcsolatos ábécé-igazságok egyike, hogy közvetlenül fogyasztás előtt készítik el. Milyen kiegészítőket kell készítenünk? Jezve (más szóval egy kávézó). Talán egy vízforraló, akár egy elektromos; vagy éppen a legközönségesebb zománcozott kancsó. Tűzhely, keverő. Tálaláshoz – kerámia pálinkás poharak; a legmegfelelőbbek a speciális kifolyóval ellátott csészék, amelyektől nem fog kifulladni a forró illatos gőzök miatt.
Klasszikus melegített pálinka Közép-Észak-Bulgáriából
Öntsön 1-2 evőkanál cukrot a cezve-be – a mennyiség attól függ, hogy milyen édességet szeretne. De mindenesetre jobb, ha cukor helyett mézet teszünk – általában előnyösebb az egészségre, és az íze kellemesebb. Tegye a cezsit a tűzhelyre, és keverje hozzá a cukrot (vagy mézet). Ha cukor, akkor karamellizálódjon, és a méz teljesen folyékony anyaggá alakuljon.
Öntsön 200 g rakiát egy normál tálba, és folytassa a keverést, amíg egyenletes keveréket nem kap, és kellemes illat nem terjed körül. Elvileg ekkor már majdnem kész a felforrósított pálinka, de ha teljesen kész megjelenést szeretnénk neki adni, akkor itt az ideje, hogy hozzáadjuk az általunk kedvelt fűszereket.
A klasszikusok ebben az esetben néhány kulináris szegfűszeg, apróra vágott citrushéj, fahéj (lehetőleg rúd, ne fahéjpor egy csomagban), apróra vágott szárított birsalma, szilva vagy alma. Amint a pálinka eléri a „majdnem forr” fokozatot, másodpercekkel előtte lehúzod a tűzről, és letakarod a vízforralót. 5 perc ebben az állapotban a pálinka minden aromát és illatanyagot magába szív. Legjobb speciális, kifolyós poharakban tálalni – belőlük nem szívja fel a forró gőzt, amely gyakran megfojtja az ivókat.
Gornojumaisko melegített pálinkája
Délnyugat-Bulgáriában egyes helyeken a pálinkát először egy edénybe öntik (feltételezzük, hogy az adagolás nagyobb társaságra vonatkozik), majd amint felmelegszik, fokozatosan hozzáadják a cukrot. Elkezded keverni, amíg el nem olvad. Adjunk hozzá 20 szem fekete borsot. A birsalmát és az almát apró szeletekre vágjuk, és beletesszük az edénybe. Amint felforr, adjunk hozzá fél teáskanál chili paprikát és fél teáskanál fahéjat. Amint felforr a pálinka, lehúzzuk a tűzről, leszűrjük, hozzáadunk 1 evőkanál mézet és keverjük össze. Kis kerámia csészékben tálaljuk.
Keimada
Érdekes módon a spanyol Galícia régióban régi hagyománya van annak, hogy a helyi „orujo” pálinkából „queimada” nevű alacsony alkoholtartalmú italt készítenek – ami erősen hasonlít a mi melegített pálinkánkra; de a spanyolok végig mennek az „oruho” „fűtésében” és szó szerint felgyújtják.
Mert a „keimada” elkészítésének módja a következő. Az apróra vágott citromhéjat, a cukrot és az őrölt kávét egy mély kerámiatálba öntik, „oruho”-val öntik, majd a kapott keveréket felgyújtják – a tűz általában gyönyörű és varázslatos élénkkék színt kap. Az így kapott ital az oltás után lényegesen alacsonyabb alkoholtartalmú, mint maga az eredeti oruho (eléri a 30-60 alkoholfokot), és forrón isszák, általában kisebb-nagyobb kerámia csészékből.
A keimada készítése történelmileg összefügg a népi gyógyítók – a gyógyászok – gyakorlatával. Galícia egyes területein még mindig gyógyító, sőt misztikus tulajdonságokat tulajdonítanak ennek az italnak. Ebben a tekintetben az oruho tálban való meggyújtását gyakran kántálás és kívánságok kísérik – az ilyen szertartások elősegítik a keimada népszerűsítését a turisták körében.
