A világ lakosságának körülbelül egyharmada tapasztalta a problémát fejfájás, de nem a fáradtság és a stressz, hanem az idegrendszer szervi és funkcionális zavarai miatt. Ezek a statisztikák nem tartalmazzák például az alváshiány miatti fejfájást. A szerves okok a károsodott vérkeringés következtében fellépő fejfájást, fertőző okot jelentik.
Téves azt gondolni, hogy az agy azért fáj, mert az agyszövet vagy az agy parenchima mentes a fájdalomreceptoroktól. Ezzel szemben az agyhártya, amelynek számos funkciója van, amelyek közül a legfontosabb az agy védelme, gazdagon el vannak látva nociceptorokkal – a fájdalom receptoraival.
Az izmok, a fascia és a csonthártya is okozhat fájdalmat a fej területén, ezért fontos megkülönböztetni a különböző típusú fejfájásokat, és megkeresni a kiváltó okot, hogy a probléma megszűnjön, és ne csak a klinikai megnyilvánulást elnyomjuk. A fájdalomtünetnek az a szerepe, hogy riaszt, ha baj van, ezért rendkívül fontos védőértéke van.
Néhány kézikönyv Az olyan technikák, mint a Bowen-terápia és az oszteopátia, hasznosak a legtöbb fejfájás esetén, de nem láz vagy a fejfájást kísérő bőrkiütés esetén – ezekben az esetekben nagy az agyhártyagyulladás valószínűsége, és ki kell zárni. A manuális technikák szintén nem alkalmasak tudatváltozásra, valamint akut fejfájásra, különösen 50 éves kor után.
Az agy vérkeringése fontos a fejfájás feloldásához. Ilyenek lehetnek az artériák, vénák vagy vénás sinusok változásai. Az autonóm válaszokat eredményező neurovaszkuláris struktúrák szintén relevánsak.
Mechanikus fejfájás ok esetén jellemző, hogy este van és nyugalomban javul, a fájdalom pontos helye jelezhető.
Nál nél ideges az ok lokalizált honnan és hova „rángatja” a fájdalom, és lehet áramütés, sőt húzó érzés is.
A neuro-vaszkuláris fejfájás diffúzabb, és még elvetemült – irreális érzésekig is érezhető a nehézség és a nyomás.
Az elsődleges és másodlagos fejfájás a fájdalomtípusok legáltalánosabb felosztása. Az elsődleges háromféle – migrén, feszültség alatti és úgynevezett kötegfrekvencia.
A migrén nyomós vagy lüktető jellege van, és az arc, a karok, a lábak bizsergése kíséri – főleg az egyik oldalon, a szemekben is villog, fény- és hangfájdalom, sőt hányinger is. Kezelés nélkül – akár 3 napig is eltarthat. A mozgás és a terhelés növeli annak intenzitását. A betegek megpróbálnak feküdni a sötétben, zaj nélkül, teljes nyugalomban, mozgás nélkül.
A migrénes rohamok gyakoribbak a nőknél, ellentétben a cluster fejfájással, amely gyakoribb a férfiaknál.
A cluster fejfájás leggyakrabban 20-30 éves kor körül jelentkezik. Rövid időközönként fájdalmas rohamok megjelenése jellemzi, és ezek csoportosulását kötegnek nevezik. A fejfájás gyakran éjszaka, egy időben jelentkezik, ezért ébresztőfejfájásnak is nevezik. A betegek a fájdalom miatt nem találnak helyet. Gyakran előfordul, hogy az egyik szem könnyezése és kivörösödése, eltávolítva a fájdalomtól.
A tenziós fejfájás általában a fejben keringő nyomás érzéseként írják le. Általában a fájdalom ugyanazon a szinten marad, és nincs pulzáló jellege. A feszültség jellegű fájdalom forrása a fej és a nyak simaizomzata. Ha stresszesek vagy fáradtak vagyunk, a fej és a nyak izmai görcsbe rándulnak. A fájdalom tőlük a fej területére terjed.
Többségük fejfájás nem súlyos betegség előjele, de sürgősségi konzultációra van szükség, ha fejbe ütés következtében fájdalom, látászavarok jelentkeznek a tünetek hirtelen súlyosbodásakor, valamint magas láz vagy hányás esetén.
Referenciák:
1. Fejfájás, Mayoclinic;
2. Fejfájás, Cleveland Clinic.