A vakondot nem lehet egyöntetűen kártevőnek nevezni, mert fellazítja a talajt és megeszi a kártevő lárváit.
De az állat elrontja a gyepet, és károsíthatja az évelő növényeket.
Ezért jobb arra kényszeríteni a vakondot, hogy távol maradjon a helyszíntől, mintsem kiegyenlítse mögötte a talajt és megmentse a sérült termést.
A tapasztalt kertészek megtanulták humánusan bánni ezzel a kártevővel, mert hasznosságát tekintve nem érdemli meg az irtást.
Az üvegházban és a telken a vakondok alagutakat kezdtek ásni, és barázdázták az ágyásokat. Ez a kép sokak számára ismerős, ezért ideje beszerelni a házi készítésű vakondriasztókat.
A vakond által hagyott földkupac mellé egy kis fából vagy fémből készült oszlopot vernek be. Horganyzott légcsavart rögzíthetsz rá, ami enyhe szélben zörög.
Használhat más elemeket is – a lényeg az, hogy még a legkisebb szél leheletével is zajt keltenek.
Ezek közül több oszlopot vakondtúrák közelében helyeztek el.
A többi halmot lapáttal távolítják el, és a benzinnel, kerozinnal, fehérítővel vagy speciális aromás vakondellenes szerrel megnedvesített rongyokat beletömik a vakondalagútba. Itt a választás magára a nyári lakosra esik.
A zaj és a kellemetlen szag kombinációja elriasztja a vakondokat a területtől. Az állat rendkívül érzékeny hallással és szaglással rendelkezik, így az ilyen riasztók igazi próbát jelentenek számára.
