A nyaralók talajának savasságának meghatározásának legpontosabb módja egy speciális eszköz vásárlása az üzletben.
De az emberek megtalálták a módját, hogy nélküle, sőt laboratóriumi vizsgálatok és elemzések nélkül is megbirkózzon. A módszer elképesztő egyszerűségében és hozzáférhetőségében.
Használhat vegyszereket a konyhában szódával, ecettel, használhat más reagenseket vagy lakmuszpapírt.
De ebben az esetben a pontos eredmény nem fog működni.
Maga a természet egy sokkal biztosabb módszert javasolt – csak meg kell nézni a gyomokat, amelyek tavasszal először jelennek meg bármely kertben.
Savasság és gyomok
Ha a talaj savanyú, akkor zsurló és lósóska, mezei menta, útifű és sás nő bőven. Ebben az esetben nyugodtan adhatunk hozzá dolomitlisztet vagy más hasonló adalékanyagokat.
Semleges és enyhén savanyú talajon termesztenek: kúszó búzafű, szagtalan kamilla, csikó, mezei rózsa, réti és kúszó lóhere, édes lóhere, koca bogáncs.
A jó minőségű és termékeny talaj jelei a csalán és az erdei tetvek, a pásztortáska, a quinoa.
Szemből meg lehet különböztetni az agyagos és a nedves talajt, de gyógynövények nőnek rajtuk, mint a csikósláb, a zsurló, a vadmenta.
Könnyű homokkövön, hegymászó hegymászón, szederlégypapíron és mezei hóviharon előszeretettel nő az üröm.
A talaj rendbetételére irányuló minden munkát fokozatosan kell elvégezni. A maximális hatás elérése érdekében ősszel mész-, hamu- vagy dolomitlisztet adnak hozzá az ásáshoz.
