Sok felnőtt tapasztal szorongást, ami bizonyos határokon belül normális. De ha általánossá válik, bonyolíthatja a mindennapi életet, és több szinten is kihat.
A generalizált szorongás a lakosság 9%-át érinti, és kétszer olyan gyakori a nőknél. A meghatározatlan eredetű közvetlen veszély érzéseként definiált szorongás érzelmi, szomatikus, kognitív és viselkedési tüneteket csoportosít át. Ha az olyan érzések, mint a félelem, a túlzott félelem és az aggodalom legalább hat hónapig tartanak, akkor olyan rendellenességről beszélünk, amely idővel súlyosbodhat, ha az érintett személy nem kér speciális segítséget.
A szorongás kísérheti különféle mentális betegségeket (skizofrénia, depresszió), degeneratív (Parkinson), endokrin vagy anyagcsere-betegségeket (hyper- vagy hypothyreosis), asztmát, menopauzát vagy elvonást.
Miért jelenik meg?
Nem tudni pontosan, miért jelennek meg a szorongásos zavarok, a szakemberek genetikai, pszichológiai és környezeti tényezőkről beszélnek. A stresszes vagy traumás gyermekkori események és egy másik mentális probléma, például a bipoláris zavar jelenléte növeli a szorongás kockázatát.
A szorongás megjelenésében szerepet játszanak bizonyos agyi elváltozások is, pontosabban azok, amelyek bizonyos neurotranszmitterekhez (az egyik idegsejttől a másikhoz való információátvitelt közvetítő vegyi anyagok) kapcsolódnak, mint például a szerotonin és a noradrenalin.
A szorongásos zavarok gyakrabban fordulnak elő azoknál az embereknél, akik túl sokat foglalkoznak a munkával a relaxáció rovására, azoknál, akik hosszan tartó intellektuális erőfeszítéseket tesznek, akik nem ellazulnak.
Hogyan nyilvánul meg?
A szorongásos zavarok tünetei személyenként változnak, beleértve egyet vagy többet az alábbiak közül: szorongás, félelem, pánik, remegés, szívdobogásérzés, fulladásérzés, hányinger vagy hányás, mellkasi fájdalom, légszomj, idegesség, álmatlanság és szájszárazság.
Egy rendellenesség, sok forma
A szorongás többféle formában is megnyilvánulhat:
* pánikbetegség: előre nem látható és visszatérő rohamok vagy pánikrohamok kísérik, amelyek során a személynek légzési nehézségei, szívdobogásérzése, intenzív és ellenőrizhetetlen félelmei vannak;
tartós aggodalom, izgatottság, kimerültség és alvászavar formájában nyilvánul meg;
túlzott félelmet jelent a különféle társadalmi helyzetektől, amelyek kínosak lehetnek, vagy amelyek a teljesítmény gondolatához kapcsolódnak;
tartalmazzák a különféle tárgyaktól, helyzetektől vagy állatoktól való ellenőrizhetetlen félelmeket;
szorongásos zavar, amely olyan események átélése után jelentkezik, mint például természeti katasztrófa vagy háború;
rögeszmék vagy irracionális gondolatok, állandósult gondolatok, amelyek ismétlődően megjelennek és szorongást okoznak.
Mi a kezelés?
A szorongás tudatosítása fontos lépés a kezelésében. A szorongásos zavarok aggodalmakból és sötét gondolatokból táplálkoznak. Abban a pillanatban, amikor ezek az érzések eluralkodnak rajtad, próbálj meg elszakadni tőlük. Az is hasznos lehet, ha leírod, mit érzel; ez segít megfelelő dimenziót adni szorongásainak. Meditálj, lélegezz mélyeket (gyakran feszült helyzetekben felületesen lélegzünk) és mozogj. Ha ezek az intézkedések nem segítenek Önnek, pszichológusra és/vagy pszichiáterre lehet szüksége. A szakember által javasolt gyógyszerek az antidepresszánsok vagy anxiolitikumok osztályába tartoznak.