A házimacska csodálatos állat.
Végül is gyakorlatilag nem változott kívülről, ellentétben a házi kutyával vagy a szarvasmarhával.
A macskának sikerült megőriznie ragadozó természetét, a vadászat iránti szenvedélyét és függetlenségét.
Anastasia Kalinina állatmérnök, a BelNovosti online kiadvány szakértője elmondja, hogyan szelídítették meg a macskákat.
A mitokondriális DNS elemzése szerint francia tudósok megállapították, hogy a macskákat körülbelül 9 ezer évvel ezelőtt háziasították.
A házimacskák első képeit a modern Törökország területén, Nyugat-Anatóliában találták meg – ezek a figurák, amelyek lányokat ábrázolnak macskákkal a karjukban. Ezeknek a sütetlen agyagból készült figuráknak a kora pedig 7600 év. Kr.e. 4,5 ezer évvel a macskák megjelentek a modern Bulgária területén.
Egy háziasított bengáli macska több mint 5000 éves maradványait találták Közép-Kínában. A tudósok úgy vélik, hogy a macskát, mint egy kutyát, különböző helyeken háziasították Nyugat-Ázsia területén, majd Egyiptomba kerültek.
Három és fél ezer évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban már istenítették a macskát. A macska megölését halállal büntették. És ha egy házimacska elpusztult, akkor a háztartásban gyászt viseltek, az állatot bebalzsamozták és tisztelettel eltemették. A macskafejű Bast istennő (az életszeretet, az öröm és a szórakozás istennője) temploma – minden macska védőnője – Bubastis városában található.
A macska megjelenését Ra isten kapta, akit Nagy Macskának hívtak. A macskák Egyiptomból történő kivitele tilos volt, de a föníciai tengerészek macskákat exportáltak eladásra a Földközi-tengerbe. Így a macska Európába jött. Spartacus felkelésének zászlóját macska képe díszítette.
A legenda szerint a macska mentette meg Mohamed prófétát egy mérges kígyótól. Később levágta a fürdőköpeny ujját, hogy ne zavarja az alvó macskát. A muszlimok a macskákat is nagyra becsülték tisztaságuk miatt.
A középkori Európában a macskákat az ördög cinkosainak nevezték, nagy részüket évszázadok alatt kiirtották. A fekete macskák különösen szerencsétlenek voltak. De Nagy-Britanniában egy fekete macskát tartottak egy tengerész családjában, hogy megmentsék őt a hajótöréstől. Norvégiában azt hitték, hogy a macskák Freya istennő, Odin feleségének szekerét szállítják.
Különleges attitűd volt a trikolór macskákhoz – boldogságot hozva. Japánban népszerű a maneke-neku integető macska. A macska nagyon népszerű mesék, legendák és irodalmi művek szereplőjeként.
Rusban egy macskát brownie lovának hívtak, ő volt az első, aki belép egy új házba. És ahhoz, hogy a házban boldog legyen, a macskának illeszkednie kellett a tulajdonos szakállához.
A macska Amerikában való megjelenésének első említése 1626-ból származik. Ez az állat nagyon drága volt ott. Például Paraguayban egy font aranyat adtak egy macskáért.
A híres Richelieu bíboros nagyon szerette a macskákat. A szépség és az édes hajlam írók, költők és művészek múzsáivá tette ezeket a szőrös állatokat.
A macskák nagy előnyökkel járnak, elpusztítják az egérszerű rágcsálókat – a veszélyes betegségek hordozóit. Purring segített Bernard Courtois vegyésznek felfedezni a jódot. És egy másik pihe inspirálta a dán Nils Finsent, hogy elgondolkozzon a napfény jótékony hatásairól az emberi egészségre.
A házimacskákat laboratóriumi kutatásokban használták fel, amelyekhez a híres fiziológus, Nozdrachev professzor kezdeményezésére emlékművet állítottak a Szentpétervári Állami Egyetem területén.
Malajziában egy egész város van a házimacskákról elnevezett – Kuching, amelyet egy boldog macskacsaládot ábrázoló szoborkompozíció díszít. Spanyolország fővárosát, Barcelonát pedig egy kéttonnás rivális macska díszíti.
Nos, az internet megjelenésével a macskák átvették az uralmat a világon!
Fotó: Pixabay