A kályhafűtéssel vagy kandallóval felszerelt házak tulajdonosai jól ismerik a kémény korom miatti eltömődésének problémáját. Ez nem csak kényelem kérdése, hanem komoly veszélyt jelent az otthon biztonságára is.
A felgyülemlett korom jelentősen rontja a huzatot, ami csökkenti a fűtési hatékonyságot és tűzveszélyt okoz. A modern körülmények között gyakorlatilag megszűnt a kéményseprői szakma, így magának kell megbirkóznia a feladattal. A kémény rendszeres tisztítását évente legalább kétszer el kell végezni. Számos bevált módszer létezik a probléma megoldására, amelyek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai és előnyei.
Az eltömődés problémája különösen akut azok számára, akik tűlevelű fát használnak fűtésre. Az ilyen fában lévő gyantás anyagok aktívan leülepednek a kémény falán. Hasonló helyzet fordul elő nyersfa vagy ragasztót és vegyi összetevőket tartalmazó anyagok elégetésekor. A felgyülemlett koromréteg nemcsak a füst normális eltávolítását akadályozza meg, hanem meggyulladhat is, ami tüzet okozhat a kémény belsejében.
Mechanikus módszer a leghatékonyabbnak tekinthető, bár fizikai erőfeszítést igényel. A munkához speciális felszerelésre lesz szüksége: fém kábelre, súlyra és megfelelő átmérőjű kefére. A tisztítás két irányból történik – a tetőről és a helyiségen belüli technológiai tisztítónyílásokon keresztül. Először a tetőről a kéménybe eresztenek egy terhet egy kefével ellátott kábelen, oda-vissza mozdulatokkal eltávolítva a koromréteget. Ezután a morzsolódott szennyeződéseket az alsó lyukakon keresztül eltávolítják. A lehullott törmelék és korom összegyűjtéséhez kényelmesen használható nagy teljesítményű építőipari porszívó, amely képes kezelni a kis részecskéket és a port.
Kémiai módszer kevesebb fizikai munkát igényel, és alkalmas megelőző tisztításra. A szaküzletek porokat, brikettet vagy folyadékokat árulnak, amelyeket tűzifával együtt a tűztérbe helyeznek. Égéskor ezek a kompozíciók hatóanyagokat bocsátanak ki, amelyek a koromrétegen ülepednek, és fokozatosan elpusztítják annak szerkezetét. A lehámlott kormot vagy a légáram viszi el, vagy leesik, ahonnan könnyen eltávolítható. Az eredmény egy-két hét rendszeres használat után válik észrevehetővé. A gyártók félévente száraz tisztítást javasolnak a kémény működőképességének megőrzése érdekében.
Hagyományos módszerek évtizedes használat során bevált, és továbbra is relevánsak maradnak. A legnépszerűbb módszer a kályha nyárfával történő fűtése. Az Aspen gyakorlatilag nem tartalmaz gyantás anyagokat; égéskor magas hőmérsékletet hoz létre, ami hozzájárul a korom égéséhez. A magas hőmérsékletre felmelegített korom meggyullad és kiég, a csövön keresztül kirepül. A nyárfa tűzifa rendszeres használatával a kémény hosszú évekig tiszta marad további manipuláció nélkül. Egy másik gyakori módszer a burgonyahéj vagy a tiszta keményítő elégetése. Egy eljáráshoz egy teljes vödör szárított peelingre lesz szüksége. Égésükkor keményítő szabadul fel, ami lágyítja a koromlerakódásokat, ami után könnyebben leválnak a falakról. A kályhatulajdonosok véleménye szerint a huzat valóban javul, bár a módszer előzetes alapanyag-beszerzést igényel.
A konkrét módszer kiválasztása a kémény szennyezettségének mértékétől, a szükséges eszközök és anyagok rendelkezésre állásától, valamint a tulajdonos fizikai képességeitől függ. Erősen eltömődött csövek esetén jobb mechanikus tisztítással kezdeni, majd vegyi vagy népi gyógymódokkal fenntartani a tisztaságot. Fontos megjegyezni, hogy a kémény rendszeres karbantartása nem csupán ajánlás, hanem szükséges feltétele a kályha vagy kandalló biztonságos működésének.
