A román fővárost a „keleti kis Párizsnak” nevezik a francia fővárossal való számos hasonlóság miatt. Itt van néhány közülük:
1. Építészet a városban
Párizs és Párizs közötti fő párhuzam kétségtelenül az építészet. Bukarest emlékezik az elmúlt évszázadok szörnyű eseményeire, amelyek a központi területein található épületek nagy részét „Belle Epoque” stílusúvá tették.
Egy 1847-es szörnyű tűzvész után az épületek harmada megsemmisült. A tűzvész után megkezdődött a paloták, épületek és tágas, gyönyörű sugárutak építése francia stílusban. Sajnos a második világháború után a várost bombázták és újabb vereségeket szenvedett. Következett a kommunista diktatúra, amikor a sztálinista építészetre jellemző szürke betonszövetkezetek épültek. A Belle Époque stílusú épületek közül sok megsemmisült egy 1977-es földrengés után. Ma a különböző kormányhivatalok, bankok és múzeumok épületei a csodálatos francia építészeti stílusra emlékeztetnek.
2. A diadalív
FÉNYKÉP: iStock
A város északi részén, az egyik legforgalmasabb kereszteződés közepén emelkedik a Diadalív. Az emlékmű a román hadsereg első világháborús győzelmének és a nagyszövetségnek állít emléket. Francia mintára épült, így Párizs legendás jelképére emlékeztet. Minden év december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, a Diadalív a Bukarestben rendezett katonai parádé a főszínpad.
3. A széles körutak
A román fővárosba látogatókat lenyűgözik a széles és egyenes sugárutak, amelyeken jól látható a városi forgalom. A Boulevard Unirii-t gyakran hasonlítják a párizsi Champs-Élysées-hez, sőt felülmúlja azt. A Román körút összeköti a Gyulafehérvárt az Alkotmány térrel és a román parlamenttel.
4. Sok templom
Párizsban katedrálisok és kisebb templomok tucatjai vannak, és Bukarest semmiben sem marad el tőlük. A román fővárosban mindenhol vannak templomok – még a lakásszövetkezetek között is. A leglenyűgözőbbek közé tartozik a „Stavropoleosi” templom, amely az óváros szívében található.
5. A folyó
A legendás Szajna elválasztja Párizst. Egy folyó is áthalad Bukaresten – Dumbovica, bár ez nem olyan népszerű és vonzó, mint a Szajna.
A város alapítása
A régészek 150 000 éves múltra visszatekintő emberi tevékenység nyomait fedezték fel a mai román főváros területén. A lakott település létezésének első írásos bizonyítéka 1459-ből származik. Ez egy olyan dokumentum, amelyben a híres Impaler Vlad (Drakula gróf) említi a kis hűbéreseknek adományozott adományt. Ugyanez az uralkodó királyi rezidenciát épített a környéken, majd valamivel később a település területe és lakossága megkétszereződött. Új városrészek alakulnak ki, amelyeket többnyire kézművesek népesítenek be. A 19. század elején társadalmi-szakmai rétegeket különítettek el: kézművesek, kereskedők, közigazgatásban dolgozók, papság, földbirtokosok és cselédek. Románia függetlenségének 1877-es kikiáltásával Bukarest az ország fővárosa lett, és azóta gyors gazdasági és társadalmi fejlődésen ment keresztül.
Honnan származik a Bukarest név?
Számos elmélet létezik Bukarest nevének eredetéről.
Egy népszerű román legenda szerint a várost egy Bucur nevű pásztor alapította a Dumbovica folyó partján. Egy napon, miközben Bakur a nyáját legeltette, áthatolhatatlan köd hullott alá. A pásztor nem látott semmit a sötétben, és elveszett. Nem maradt más hátra, mint Istenhez imádkozni. A pásztorok imádkoztak, és csoda történt – hirtelen felszállt a köd. Hála jeléül Bukur egy kis kápolnát épített. Fokozatosan az emberek kezdtek megtelepedni a templom körül, így született meg a mai Bukarest városa.
A 17. századi oszmán utazó, Evliya Çelebi a város nevét a Bani Quraish arab klánhoz tartozó Abu Karishnak tulajdonította.
Franz Zulze 1781-ben azt írta, hogy a név a román joy („öröm”) szóból származik, ami viszont valószínűleg dák eredetű, i.e. Bukarest az „öröm városa”.
Más szerzők a 19. századból a nevet a bukovie-val, i.e. „Bükkerdő”.
Ma több mint 1,8 millió lakos él Bukarestben, és évente több mint 5 millió turista érkezik
