170 km hosszú, alig pár száz méter széles és… akár pár száz méter magas is legyen. Odabent, mint egy óriási hangyaboly, akár kilencmillió ember élete is nyüzsög majd. Ilyen lesz a „The Line” is, a jövő lineáris városa, amelyet Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partjához közel építenek. Ez egy hatalmas projekt része lesz, amelyet az arabok Neo-nak neveztek, és a „jövő városaként” mutatják be, hogy lehetővé tegye az „életet az olaj után”.
A Neomban mindennek emissziómentesnek kell lennie (az energiatermelés ökológiai hidrogénre épül majd, amelynek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak). A szaúdiak nincsenek egyedül – a Közel-Kelet gazdag „olajállamai” már bemutatják az „élet az olaj után” projektjeit, terveit, a szakértők pedig azt kérdezik, hogy ebből mennyi a marketing, és mennyi ígéretet lehet teljesíteni.
A fosszilis tüzelőanyagok használatának vége. A régiót „gazdasági katasztrófa” fenyegeti?
A fosszilis tüzelőanyag-készletek, mint például az olaj és a földgáz, mindeddig a jólét garanciáját jelentették az Öböl-menti országok számára. A megújuló energiaforrásokra való globális átállással azonban a régió gazdasági katasztrófával néz szembe – jegyzi meg a „Deutsche Welle”, hozzátéve, hogy maguk az Öböl-államok is kezdik fokozatosan kivonni a fosszilis tüzelőanyagokat. Jelenleg Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban épülnek megújuló energiaforrások. „Ezek a létesítmények a világ legnagyobbjai közé tartoznak„- hangsúlyozza DW.
A gazdag arab országok tervei lenyűgözőek, esetenként sokkolhatnak. Katar hatalmas naperőművet épít, amely képes lesz fedezni az ország energiaszükségletének 10%-át. Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) is a napenergiára fogad – a világ legnagyobb naperőművének megépítését tervezi. A legfantasztikusabb projekteket Szaúd-Arábia jelentette be. A szaúdiak egy Neom nevű projektet akarnak megvalósítani egy lineáris várossalA vonal” – egy futurisztikus, 170 km hosszú objektum, amelyben akár 9 millió ember élhetett. Természetesen állítólag egy nulla károsanyag-kibocsátású város, amely a hidrogénenergiára épül.
A térség országai az Európai Unióhoz hasonlóan célokat tűznek ki az energiaátalakítás terén. A „DW” ezt kiszámolja Szaúd-Arábia 2030-ra az elektromos áram 50%-át megújuló forrásból szeretné előállítanimíg az Egyesült Arab Emírségek energiájának 44%-át megújuló energiaforrásokból szeretné elérni 2050-re.
A Perzsa-öböl országai hatalmas mennyiségű CO2-t bocsátanak ki
A kommentátorok között elterjedt az a nézet, hogy a futurisztikus befektetések bejelentése marketing füstöt jelent egy olyan időszakban, amikor az energiaátállás és a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás valósággá válik.
Jelenleg az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a 15 legnagyobb CO2-kibocsátó közé tartozik, más Öböl-menti országokkal, Bahreinnel, Ománnal, Kuvaittal és Katarral együtt. A lista élén Katar áll, amely személyenként 35,59 tonna CO2-t bocsát ki. „Összehasonlításképpen: Németország fejenként 8,09 tonnát bocsát ki. – emlékeztet a DW.
Mohammad Al-Saidi, a Katari Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának kutatóprofesszora azt mondja (a „DW”-nek adott interjújában), hogy a régió valóban jelentős előrelépést tesz ambiciózus céljainak elérése terén, de a megújuló energiaforrásokra való átállást nem csak vezérli. félelem által.a környezetről. „Al-Saidi szerint ennek a változásnak az egyik fő motivációja a fosszilis tüzelőanyag-tartalékok felszabadítása az export számára, ezáltal maximalizálva a jelenlegi profitot.” – írja a DW.
Ezen a ponton hozzá kell tenni, hogy a már említett Szaúd-Arábia nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok (olaj és gáz) fontos globális termelője és értékesítője, hanem fogyasztója is. Elég azt mondani, hogy 2020-ban Szaúd-Arábia volt a negyedik legnagyobb olajfogyasztó a világon és a hatodik legnagyobb földgázfogyasztó (kevesebb fosszilis tüzelőanyag maradt külföldön eladható).
A klímaválság az arab országokat is érintette
Az éghajlatváltozás tényté vált, és a hőmérséklet emelkedése különösen akut lehet a Perzsa-öböl térségében vagy az egész Közel-Keleten.
Szakértők szerint a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal 2050-ig várhatóan négy fokos emelkedést jelentene az Öböl-menti országokban. „A DW emlékeztet arra, hogy a régiót már most is 50 Celsius fokot meghaladó hőség kísérti, miközben az átlaghőmérséklet sokkal magasabb, mint a világ többi részén. Sötét forgatókönyvek születnek, amelyek olyan nyári hőmérsékletet jósolnak az Öböl-térségben, amely lehetetlenné teszi az emberi életet, legalábbis abban a formában, ahogyan azt ma normálisnak gondoljuk.
Élet az olaj után – nem túl távoli kilátás
Végül azonban a fosszilis tüzelőanyagokból származó pénz csapja bezárul, a DW arra a következtetésre jut, hogy az olajkereslet visszaesése akár 15 éven belül elpusztíthatja a régió gazdagságát (a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése). A Perzsa-öböl országai ezért alternatív bevételi forrásokat keresnek.
A napenergia exportja szintén vonzó alternatívának tűnik a fosszilis tüzelőanyagok helyett. Olyan országokról beszélünk, ahol egész évben süt a nap, ami nagy termelést tesz lehetővé a fotovoltaikus gazdaságokból.
„A Perzsa-öböl országaiban minden négyzetméter napelemekkel felszerelt föld annyi energiát tud biztosítani, mint évi 1,1 hordó olaj.” – kiszámítja a DW-t.
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan kell mosni a napelemeket, hogy ne sérüljenek meg? Keverje össze ezt a terméket ablaktisztítóval
Épül a világ leghosszabb vasúti alagútja. Az előkészületek 15 évig tartottak, két metropoliszt köt majd össze