A sűrűséget kg/m³-ben mérik, és a test tömege és térfogata közötti összefüggést jelenti. Az adatok megszerzése bizonyos körülmények között kulcsfontosságú, ezért ebben a cikkben szeretnénk bemutatni, hogyan számítsuk ki a sűrűségét és milyen paraméterek befolyásolják.
Definíció szerint a víz sűrűsége 997 kg/m³, bár elengedhetetlen az eredményt megváltoztató tényezők elemzése. A számításnál mindegyiket figyelembe kell venni, mert ellenkező esetben jelentős hiba léphet fel.
Valójában valószínűleg tudjuk, hogy egy vízmolekula kettőből áll (H) és egy oxigénatom (O), amely a klasszikus „H2O” betűszót alkotja.
Az ötlet az, hogy a jellemzőire és a vegyi anyagokra összpontosítsunk, amelyek közül az egyik kiemelkedik, fontossága miatt, a sűrűség.
Mekkora a víz sűrűsége?
Általánosságban elmondható, hogy a víz grammokban kifejezett sűrűsége 1000 kg/m3 körül van, bár számos tényező befolyásolja ezt a normalitást, mint pl. hőmérséklet, nyomás és sótartalomamelyek mindegyike közvetlenül befolyásolhatja a víz sűrűségét, módosítva azt abból a kezdeti posztulátumból, amely úgymond átlagra utal.
Például, a desztillált víz sűrűsége literenként egy kiló, és ez azért van, mert ez a víz nem tartalmaz sót. Ebből arra következtethetünk, hogy a só jelenléte az egyik értékelendő elem a számításhoz.
Alapvetően minél több összetevőből áll a víz, annál sűrűbb. A nagyon sós víz sűrűbb lesz, mint a kevésbé sós. Másrészt a A magas vízhőmérséklet felgyorsítja molekuláit, távolítja el őket, és alacsony lesz a sűrűségük. Hatással van rá a légköri nyomás is, amely bár folyékony állapotban nem változtatja meg az összetételét, szilárd vagy gáz halmazállapotban mégis.
Hogyan kell mérni?
A mérést legegyszerűbben hengerrel vagy kémcsővel lehet elvégezni. Természetesen diplomásoknak kell lenniük.
Annyit kell tennie, hogy leméri a hengert vagy a kémcsövet, majd kivonja a víz tömegéből. Figyelmesen nézze meg, hogy ez az eszköz pontosan mekkora mennyiséget jelez a benne lévő vízzel, függetlenül attól, hogy melyiket használta, és írja le. Ezután az üres műszert lemérjük. A henger vagy a próbadarab súlyát levonva már csak a a következő képlet: sűrűség = tömeg/térfogat. Ez minden.
A sűrűségmérőkben az a szokásos, hogy üvegből készülnek, üreges hengeres kialakításúak, aminek belsejében az egyik végén egy nehéz bura található, így függőleges helyzetben lebeg, miközben megmondja a folyadék térfogatát, amelyben van. víz alá került.
A kapott eredmény se nem több, se nem kisebb, mint a folyadék relatív sűrűsége.
